Bristande baskunskaper hos studenter från Karolinska institutet?

Az orvosképzés új formája a Karolinska Intézetben aggasztó hiányosságokhoz vezetett a klinikai alapképzésben. A tapasztalatok a 9. terminből azt mutatják, hogy klinikai alapkurzusok erősen háttérbe kerültek a diákok által választható kurzusokhoz képest. A következmény pedig tudáshiány a fontos klinikai tárgyak területén. - áll a cikk bevezetőjében.

Az elég hosszú cikk lényege a következő:

2007 őszén új oktatási formát vezettek be a Karolinska Intézet orvosképzésén.
A változtatás célja integráltabb oktatás és lehetőség bizonyos szakterületek mélyebb megismerésére.
Az új oktatási formát az 1. A 6. és 9. terminre járok választhatták.

A 9. terminben a következő alaptantárgyakat oktatják: psychiátria, neurologia, szemészet, fül-orr-gégészet. Ezenkívűl alapellátás, tudományos fejlődés és választható tantárgyak.
A választható tantárgyak egy adott alaptantárgy egy kis területének mélyebb megimerését szolgálja.
Ilyen tantárgy például: "Felsőlégúti problémák".
Ezek a tantárgyak csak nagyon szűk területet ölelnek át. Nincs a választható tantárgyak között egy sem, ami az alap klinikai tantárgyak közül valamelyikről egy komplett áttekintő ismeretet nyújtana.
Egy-egy területet a korábbiaktól eltérően koncentráltan egy blokban oktatják.
Svédország más egyetemeivel összehasonlítva a KI oktatása a megadott normák alatt van, ami az egyes alaptantárgyak oktatásának ajanlott idejét illeti.
Az europai úniós ajánlások szerint pl a neurológiát minimum 5 hétig (teljes időben) kell oktatni és minimum 14 különbőző betegségben szenvedő beteg teljes vizsgálatát kell elvégezni egy szakmai vezető felügyeletével.
Az itt következő táblázatokból az első a KI 9. terminjének kurzusait és azok hosszát(napokban!!), illetve azok felsőoktatási pontértékét mutatja.
(szótár:ögon= szemészet,primärvård-alapellátás, utväckling- fejlődés, vetenskap-tudomány, studentvald- diákok által választható, tentamen-szigorlat)
A második táblázat a svéd orvosegyetemeket hasonlítja össze.
Egy kis magyarázat a felsőoktatási pontértékről (högskolapoäng)
Egy pontrendszer ami arra szolgal, hogy a különböző egyetemek, főiskolák (más országoké is) összehasonlíthatóak legyenek. Adott tantárgy oktatására fordított idő-vel mérik. Igy kontrollálható, hogy egy másik felsőoktatási intézetből jött hallgató képzettsége megfelel-e a normáknak.
 
Különbőző pont rendszerek vannak használatban. Pl. a Bolognai rendszer az ECTS pontrendszert használja,
Svédország 2007 július 1.-től egységesen a högskolapoänget használja.

1.5 hp = egy hét (40 óra) teljesidejű oktatás, beleértve a sajátmunkát is
Egy tanulmányi év 2 félévből terminből áll (20-20 hét).
Egy tanulmányi év (teljes idejű oktatás) = 60 pont. Ehhez jöhetnek még a nyáriszünetben elvégzett kurzusok pontjai.
20 HP= 30 ECTS
 
Hát erről (is) nagy vita van mostanában errefelé.
Akit érdekel a téma itt olvasható a teljes cikk és a KI válasza a kritikákra

A bejegyzés trackback címe:

https://psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr5915323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

evergo 2009.02.01. 11:17:10

Amint látom, szuperspecialistákat képeznek, ami dícséretes, de közben meg alapvető dolgokat nem tudnak. És a körzeti orvosi rendelőkben nem szuperspecialistákra van szükség. Mellesleg meg hasznos, ha a beteget meg tudja vizsgálni az illető és nem csak pl a felsőlégutairól tud akadémikus szinten nyilatkozni. Nem ez az első probléma egyébként a sokat hájpol Karolinska Egyetemmel - nemrég a pszichoterapeuta képzést, sőt a nővérképzést is durva kritikák érték - azt hiszem az egyiket (vagy mindkettőt) le is állították).

evergo 2009.02.01. 11:19:46

most készülök én is épp egy kis poszttal a jelen helyzet kihívásairól a remek svéd egészégügyben, hamarosan fent lesz az oldalamon, kíváncsi vagyok a véleményetekre

evergo.blogol.hu

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.02.01. 17:39:51

Igy igaz. 2008 decemberében a Högskolaverket (Felsőoktatási Hivatal) visszavonta a Karolinska Intézet alapszintű nővérképzési és vizsgáztatási jogát az alacsony színvonal miatt. Nem vonatkozik ezt a szakápoló képzésre.
2007 tavaszán prezentálták annak a felmérésnek az eredményét amit a Högskolaverket végzett. Ellenőrízték a nővérképzést az országban.
Az eredmény:
A nővérképzést végző intézmények 40%-nál találták olyan alacsonynak a színvonalat ami megkérdőjelezi a működési engedélyüket és vizsgáztatási jogukat.
1 éves határidőt kaptak az intézmények, hogy a talált hibákat orvosolják.
A felsőoktatási törvény szerint nem érheti kár a tanulókat, tehát ilyen esetben is akik már megkezdték a képzésüket az intézményben, befejezhetik ott azt és vizsgát tehetnek .
Ez vonatkozik a KI-ban jelenleg tanuló hallgatókra is.
forrás: www.newsdesk.se/view/pressrelease/sjukskoeterskor-garanteras-utbildning-257983

itze 2009.02.02. 23:38:09

Van náluk viszont ez a 2 éves AT-képzés, ahol a legtöbb helyen saját betegeket kezelve mennek körbe a legfontosabb szakmákon. A nálunk időző AT-gyakornokokról elég jó kép alakult ki bennem. Ez nem tudja kompenzálni szerintetek az alapképzés hiányosságait?

A saját érzésem az volt a magyar diploma kézbevételekor, hogy elég sokat tudok elméletben, de iszonyú nagy hiányosságaim voltak a gyakorlati oldalon. A hatodév csak lötyögés volt az itteni AT-hez képest. Sajnos.

Nemrég Pécsen is már hasonló rendszerben kezdtek tanítani, 2007-ben már megfelezték a klinikai tárgyak óraszámát, a felszabaduló keretet kreditpontos kurzusokon való részvétellel pótolhatták a diákok. Gyakorlatilag elégtelenné vált a gégészetre kapott óraszám, ha valaki nem vette fel a kreditpontos kurzust.

Még valami: megtisztelő, hogy a gégészetet és szemészetet egy lapon emlegetik olyan nagy és komoly szakmákkal, mint a neurológia és a pszichiátria. Azonban ez utóbbiakat én is sokkal fontosabbnak tartanám a törzsképzésben.
süti beállítások módosítása