Boldog Új Évet! Kedves Ildikó! Lehetne többet is tudni eeről a gyógyszerről? ( linket is megköszönném ).....

Hirtelen ennyi és mind svéd.

www.med.lu.se/nyheter/060901_forlossning
www.lakemedelsvarlden.se/zino.aspx?articleID=11944
ki.se/ki/jsp/polopoly.jsp?d=16507&l=sv
www.svd.se/nyheter/inrikes/artikel_356986.svd
www.dilafor.com/upload/File/Dilafor_Broshyr_PRINT.pdf
www.karolinska.se/upload/Verksamheternas%20filer/Informationsavdelningen/Tematidning_Maj_2007_webb.pdf.

Most látom hogy a Karolinska Institut cikke( 3. link) angol versióban is választható.

nem tudom mennyire sved sajatossag agresszivan es messzemenöen beleavatkozni a termeszetes folyamatokba akkor is ha az nem feltetlen idokolt? Eleg az hozza, hogy peldaul tudomasom szerint a gyermekeket szomatotrop hormonnal kezelik, hogy szep nagyok legyenek. Egyszer megkerdeztem egy gyermekgyogyasz professzirasszonyt, hogy ezt a terapiat medikalis vagy ideologiai javallattal adjak. Felallt es elment. Azota is varom a valaszt.

Az tényleg elgondolkodtató, hogy előre, anélkül, hogy tudni lehetne bármit a szülésről, annak várható lefolyásáról, elkezdenek könnyíteni rajta.
Ha kiszűrhető hogy a várandós anya az " elhuzódó szülés rizikó csoportba" tartozik, akkor lehet, hogy van létjogosultsága.
Ez az általános svéd életszemlélet része: problémamentes, konfliktusok nélküli, stresszmentes, terhelés, erőlködés, fájdalom nélüli élet, jó anyagi körélmények között kevés munkával.
Ezt hitetik el a gyerekkel 18 éves korukig. HOgy mi van aztán amikor kiderül, hogy ilyen nincs? Erről írok sokat.

Úgy látszik, még én is meg tudok lepődni!

Torsten Tuvemo

Liten blir stor - individers tillväxt mått på nationens hälsa
Barn och ungdomars tillväxt är avgörande för individens utveckling men är samtidigt ett viktigt mått på hälsoläget och välfärden i ett land. I Sverige har vi sedan lång tid mätt våra barns och ungdomars längd inom barnhälsovården, skolan och mönstringen. Svenska tillväxtdata tillhör världens bästa. Att nu i nedskärningstider spara på längdmätningarna, vore allvarligt för ungdomsmedicinen och för kunskapen om svenska folkets hälsa.

Pediatrik, eller barn- och ungdomsmedicin är ett brett kliniskt medicinskt kunskapsområde som inom sig omfattar nästan alla organspecialiteter hos patienter i barn- och ungdomsåren.

Karakteristiskt för barn- och ungdomsåren, liksom för fostertiden, är tillväxt och utveckling, i motsats till vuxenlivet och åldrandet som domineras av degeneration. Kännetecknet på den pediatriska patienten är sålunda tillväxt. Tillväxt är därför en central fråga i pediatriken, såväl vetenskapligt som i det praktiska arbetet.

Varför är då tillväxt så centralt? Längd i en befolkning är ett övergripande mått på hälsoläget och välfärden i ett land. Tillväxt är därför en viktig fråga även för statsmannanivån. I Norge har exempelvis Gro Harlem Brundtland gjort tillväxtdiagram, visserligen under sin tid som barnläkare, men dock.

I Sverige har vi hittills förnämliga data på barns tillväxt, troligen världens bästa. Av våra officiella siffror kan man bl. a. se att svenska unga män som mönstrade mellan 1962 och 1994 sakta men säkert blev längre. Det visar att landet gjort sociala framsteg från 1940 till 1980-talet, med förbättrad hälsa och välfärd.


Framgång mäts i längd
Längden har betydelse även för individen. Till barn säger vuxna ofta "Så stor du har blivit" i närmast berömmande ordalag, underförstått att det var duktigt av barnet att växa. Även vuxna, framför allt män, bedöms också i mycket efter sin längd, det kallas ibland "heightism".

I en studie på amerikanska studenter gjordes följande försök: En och samma föreläsare släpptes in till olika grupper studenter och höll samma föreläsning. Han presenterades med olika akademiska titlar från äldre student till professor. När föreläsaren lämnat rummet ombads studenterna att skriva ner föreläsarens längd. Det visade sig att studenterna bedömde föreläsarens längd efter hans förmodade akademiska status, som uttryck för en omedveten koppling mellan kroppslängd och framgång.

Szia Ildi!
Nem olvastam végig a svéd cikkeket, amiket belinkeltél (sajna annyi időm nincs a két picike mellett:-)) Én egész terhesség alatt elég nagy dózis kis molekulasúlyú heparint böktem minden nap-na nem a fenti céllal persze:-). Ennek is lenne a cikkek szerint szüléskönnyítő hatása?
Egyébként szerintem elsősorban nem a szülő nők miatt fejlesztik ezeket a szereket, hanem a megszületendő gyerekek miatt, hiszen a legtöbbször az elhúzódó szülés során a gyerek életparamétereinek romlása miatt kell császározni. Gondolom ezt elkerülendő. Írtad, hogy a stresszmentes, terhelés, erőlködés, fájdalom nélküli élet vízióját igyekszik a svéd társadalom magáévá tenni. Szerintem pont a szülészetben nem feltétlenül áll ez a dolog. Nem tudok hivatalos statisztikát, de tuti biztos vagyok benne, h Svédo-ban jóval kevesebb a császármetszések száma mint Mo-on. Tehát nem igyekeznek annyira megkönnyíteni a szülést. Nálam pl fel sem merült, h császár is lehetne. Ja, és az epidurállal sem siettek, nem is adtak, csak lustgázt. Ezzel szemben otthon egy fejvégű és egy haránt gyerekkel 100% császár lett volna. (persze az igazsághoz hozzá tartozik, h otthon sem elsősorban a szülő nő fájdalomtól való félelme miatt vágnak sajnos) Még egy példa: a szülésfelkészítő csoportban volt egy lány, aki rettenetesen félt, h fájni fog a szülés és szeretett volna császárt-nagyon.Végül 14 óra vajúdás után spontán megszült ő is. Trixi

Az egyik cikk szerint Svédországban az összes szülés 20%-a császármetszés, igaz ez éppen egy 2006-os cikk. Ez azért nem kevés.
Értem én, hogy a magzat védelmében van, csak szerintem ha a szülés elején látszik, hogy nem úgy halad ahogy kellene, akkor menetközben is vannak lehetőségek a fájás erősítésre, gyorsításra. Eszerint a módszer szerint viszont a normál lefolyásu szülések is beleeshetnek a " beavatkozásba". Orvosa válogatja otthon is a hozzáállást. Az én szülészem is spontán szülés párti volt. Mind a 3 szülésemnél gyengék voltak a fájások, nekem akár még jól is jöhetett volna. A 2. után már nyilvánvaló volt, hogy 3x is igy lesz.
Szerencsére a gyerekek jól vették a kanyart,az én hozzállásom pedig olyan volt, hogy mindenestül átakartam élni a szülést, mert annál klasszabb nincs.
Fogok keresni a WHO oldalon összehasonlító adatokat.

az ertelmezesekben es ertekelesben benne van a kulturalis kulönbseg amit itt nem reszletezek...a sokeves tapasztalat engen speciel arra enged következtetni, hogy az ilyen könnyiteseknek a fö celja a standardizalas. Ez azt jelenti, hogy közepfoku kepesitessel, alacsony professzionalitas mellett lehessen olcsobban es valamilyen biztonsaggal dolgozni...

Nekem nem úgy tűnt,hogy forszírozzák a problémamentes, stresszmentes, minél kevesebb fájdalommal való szülést....a mödravårdos banya kiselőadást tartott arról, hogy milyen szép és jó a hüvelyi szülés, bezzeg a császár, na az neeeem, az nem frankó. Meg az EDA, az is az ördög találmánya. Mert hogy az a jó, ha fáj, az különben sem fájdalom, hanem összehúzódás.
AMikor meg hallucináltam a lustgastól, akkor persze megijedtek. Úgyhogy nekem többször ezt nem adják be, hogy az nem fájdalom...

Különbözőek vagyunk,nincs két nő aki ugyanúgy élné meg a szülést. A fájdalom pedig mint tudjuk subjektiv dolog. Nagyon függ a lelki állapottól is.
Eszembe jutott most az a mondat, ami a hajdani szülészeti jegyzetemben állt(férfi által írva persze)
"a szülés nem jár fájdalommal csak egy kis hasi diszkomfort érzéssel."
Na ennél azért kicsit többet éreztem.
EDA-ról,luftgas-ról nem tudok mit mondnai nem akartam egyiket sem kipróbálni.
Részemről sajnálom, hogy öreg vagyok már és nem élhetem át újra. Mondom ezt annak ellenére, hogy tényleg fáj és azért voltak gyenge pillanataim szülés közben.