A Propavan az egyik leggyakrabban felírt altató Svédországban. Otthon nincs pontos megfelelője, csak a rokon vegyületek ismertek. Magunk között szólva, elég régen kimentek a ”divatból”. Ilyenek a Hibernal és a Tisercin. Itt tovább élt és igen "poppis" (kedvelt) a háziorvosok és pszichiáterek körében is.
A baj csak az vele, hogy lassan és alig hat, ellenben jó sok mellékhatása van. Viszont nem okoz függőséget - mondják.
Majdnem minden beteg furcsa bizsergő érzésről számol be a lábakon és gyakori a nyugtalan láb syndroma is.
Könnyű, kis veszélytelen szernek van kikiáltva. 
Én nem szerettem és csak azoknak a betegeknek írtam fel akik már régóta használták és nem lehetett őket lebeszélni róla. Volt is emiatt nézeteltérésem a helyi kollegákkal.

Az SBU (egy állami intézet ami a gyógszerek és kezelések tudományos értékelését végzi) nemrégiben az altatókat vette górcső alá. És micsoda meglepetés!
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a Propavannak nincs igazán hatása. Nem alszanak el gyorsabban a betegek, nem lesz hosszabb az össz-alvásidő, nem ébrednek ritkábban és az alvás minőség sem jobb.
 
Na most már végre van valami a kezemben amivel érvelhetek, amikor lehülyéznek a gyógyszerfelírási szokásaim miatt.
Ez kérem szépen svéd vizsgálat - nincs itt semmiféle „kulturella skillnader” (kulturális különbségek) a háttérben. Ez szokott lenni ugyanis az utolsó adu a külföldiekkel szemben amikor nem tudnak észérvekkel előállni.
 
forrás: Läkartidningen 44. szám.
 
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr572531443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2010.12.25. 18:33:25

@Felicitasz:
Attól függ milyen tip.az alvászavar.
Az alapbetegséget kell kezelni, altató max néhány hét. (na ez az amiért keményen kell küzdeni a betegekkel)Ha csak átmeneti a zavar és tisztán elalvási zavar akkor zolpidem. Ha hosszabb hatásra van szükség akkor zopiklon (a vizsgálat is ezeket hozta ki legjobbnak.)
Tökéletes altató sajnos még nincs. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a normális alvásmintázatot ( REM, nonREM ) a legkevésbbé zavarják.
A legrosszabb ebből a szempontból a jó öreg nitrazepam, ami szintén toplistás és szeretik is kombinálni Propavannal.
Ígéretes alvásrendezés szempontjából egy relativ új antidepresszáns az agomelatin, ami reszinkronizálja a megzavart cirkadián ritmust.
Erről ha érdekel itt egy nagyon jó cikk:

www.mppt.hu/upload/pszichofarmakologia/magazine/0902_OK1_depresszio.pdf

Grifftojás 2011.01.04. 02:30:35

Hehehe, no igen, a kulturalis kulonbsegek... :D

Warlimont 2011.08.25. 23:43:25

Hibernal, Tisercin? :) Nameg a nitrazepam, ami magyarul a jó öreg Eunoctin...???? :) Vicc.

Ha jól tudom ideátról, a svéd orvosképzés elég minimális, inkább importálnak kész orvost. Ugyanez a hiányosság áll az orvosTOVÁBBképzésre is? Emiatt maradtak le ennyire a derék svéd doktorok a gyógyszeripar fejleményeiről?
ECT kérdésben hogy állnak a svédek?

Az agomelatin (itt Valdoxan) idehaza sem rossz, az antidepresszívum-alvás területen a mirtazapint is sokan használják.

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2011.08.26. 00:10:23

AAz egyetlen ország ahol nincs a szakorvosoknak kötelező továbbképzés. Megyénként és vezetőnként más a helyzet. A szakvizsgáig elég jó a helyzet, de utána megáll az élet. Amig Örebro megyében dolgoztam 5 évig , semmi lehetőség nem volt továbbképzésre.
A takaritonőből lett pschiátria vezetö visszakézből vágta vissza a továbbképzési kérelmeinket.Van valahol a blogon erről is svéd cikk fordítása.

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2011.08.26. 00:15:14

ECT- elég gyakran alkalmazzuk, igazi depresszióban jó eredménnyel. A baj hogy a borderline betegeket is evvel varázsolják sokszor és nem lehet őket leszedni.Szinte sikk ECT-t kapni.

Warlimont 2011.09.13. 19:54:53

Érdekes, amit az ECT-ről írsz. Idehaza a közhangulat, nem mellesleg egyes szekták hatására, eléggé ECT-ellenes, szerepét marginalizálódottnak látom. Odakint nincs ellenpropaganda?

Miután erősen gondolkozunk külföldi állásvállaláson, kérdezhetnék néhány dolgot Tőled....?

- a pszichiáternek odakint mennyire kell belgyógyásznak, neurológusnak, bőrgyógyásznak, stb lenni egyben, mert a társszakmák a stigmatizáció maiatt nem szívesen vesznek át beteget? Nálunk itthon sajnos ez a helyzet a kórházban.
A svédeknél jó az együttműködés a társszakmákkal? A pszichiáternek csak pszichiáternek kell lennie?

- Mennyire gyakori a svédeknél a műhibaper, bepanaszolás, túlzottan öntudatos hozzátartozók, stb. pszichiáterek ellen? Mennyire jellemző a defenzív orvoslás? Mennyire van tisztelete az orvosnak a társadalom szemében?

- A helyi MEP/OEP mennyire agresszív ellenőrzésekkel, büntetésekkel, stb.?

- Az átlag kiment magyar orvosok mennyire tudnak kint tartósan beilleszkedni? Szerinted a többség kint tud maradni, vagy általában pár év múlva ilyen-olyan okokból a többség hazajön?

- Szerinted a svéd nyelvet mennyi idő alatt lehet megtanulni valóban használhatóan, nyilván alapban a nulláról indulva? A 3 hónapos "intenzív nyelvtanfolyam" tényleges hatékonyságát illetően vannak kétségeim...

- A kinti magyar orvosok segítik egymást, tartanak kapcsolatot egymással?

Bocsánat a sok kérdésért... :)
süti beállítások módosítása