Az előző postban ígértünk pár adatot a skandináv orvos helyzetről, jöjjön pár táblázat (2008-as adatokkal) ízelítőül. A táblázatokban nem fordítok le semmit, egyrészt mert lusta vagyok, másrészt mert könnyen kitalálható, harmadrészt itt egy elég jó online szótár is :) Sverige (Svédország) számai mellett mindig látni fogtok egy kis 1-est és a táblázat alján egy megjegyzést. Ez annyit jelent, hogy a svédországi adatokat az orvosi kamara-szerű szervezet által nyilvántartott tagok adatai alapján számolták ki.

Kezdjünk rögtön egy összehasonlító táblázattal, hogy az északi országokban hány lakos jut 1 egy orvosra.

 A következő táblázatban pedig azt láthatjuk, hogyan alakult északon az orvosok száma a 60-es évektől a 2000-ig

Pár adat arról, hogy 2008-ban hányan vettek részt az orvosképzésben, hány intézményben. A 3. oszlop az elvileg a munkanélküli orvosok számát mutatja, amit kicsit furcsállok, ha találtunk magyarázatot akkor közzé tesszük.

Kiderül melyik országban hány év kell az alapképzéshez, hány év az AT (hogy mi is ez azt a következő posztból tudjátok majd meg) képzéshez is mennyi a szakvizsgához.

 "Nemek harca" vagyis hány nő és hány férfi orvos volt 2008-ban. (Az adott országokban élő orvosok)

Végül egy táblázat arról, hogy a 25 leggyakoribb szakvizsgával rendelkező orvosokból hányan laknak az egyes északi országokban. Kakukktojások: 1. Izland esetében a külföldön lakó izlandi orvosokat is beleszámolták, 2. egy orvosnak több szakvizsgája is lehet ezért ők több oszlopban is szerepelhetnek.

Mára ennyi lenne, következik majd az AT-król szóló poszt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.