2009.12.13. 21:21
Új virtuális boncasztal
A Linköpingi Egyetem és a Center for Medical Image Science and Visualization, CMIV Norrköpping (Orvosi Képalkotó és Visualizáló Centrum) kutatói, Anders Persson, Anders Ynnerman és munkatársai nyerték el a 2009-es Athena díjat. (Anders Persson képeit amivel tavaly egy másik díjat nyert, már megmutattam a blogon.)
Az idei díjat egy virtuális boncasztal kifejlesztéséért kapták.
Az elhalt testéről a computer tomographia és mágnes kamera által készített képek kombinálásából egy 3 dimenziós képet készítenek. A CT főleg a csontokat, gázokat és idegentesteket mutatja jól, míg a MR a lágyrészekről pl. az agyról, egyéb belső szervekről ad igen nagy felbontású képeket.
Ezt a képet viszik át a virtuális boncasztalra, ami nem más mint egy érintőképernyős számítógép (valószínűleg a Microsoft által kifejlesztett Surface-t használják erre a célra - szabszi). A boncasztalba kamerák vannak beépítve amik érzékelik a kéz mozgását. A vizsgáló a kezeit a vizsgálandó testrészek mentén különféleképpen mozgatva, zoomolhat, forgathat, "vághat".
Az egész test képtől a belső szervek 0.2 mm-es részletéig minden jól látható. Egyes rétegek "eltávolíthatók" és így haladhatunk a test belseje felé. Az izmokat eltávolítva láthatóvá válnak a csontok, de az is megoldható, hogy pl. csak az erek rajzolódjanak ki.
A módszer alapjait a 3 dimenziós CT és MR kombinálásból készült képet, és annak virtuális boncolásra való felhasználását eredetileg Svájcban fejlesztették ki 2006-ban (erről nem szól a svéd cikk) 2 millió svájci frankos beruházással. Az erről megjelent cikkben a svájciak azt állították, hogy a skandinávok is érdeklődnek a módszer iránt. Úgy tűnik tehát, hogy magának a virtuális boncasztalnak a kifejlesztése a svéd találmány.
Az effajta boncolásnak számos előnye van:
Olyan országokban is lehetőség nyílik a boncolásra, ahol ezt eddig a vallási okok és kulturális szokások nem engedték meg.
Gyors, megbízható. Pontosabban határozható meg a halálok.
Jól hasznosítható az oktatásban és a kutatásban.
Az igazságügyi orvostanban is új távlatokat nyit. A bűncselekmények pontosabban rekonstruálhatók.
Megoldható vele a régebb óta vízben levő halottak és a megégett holttestek boncolása is.
8 komment
Címkék: kutatás tudomány ct találmány virtuális mr boncolás radiologia virtuális boncasztal cmiv orvosműszer
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nyari mikulas (törölt) 2009.12.14. 04:33:44
Más magyar nyelvű hirben is szerepelt igy. Nem értem, zavar.
MRI vagy NMRI az mas, az nem kamera.
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.12.14. 08:27:13
Több cikket is olvastam a poszt megirasahoz, svedet, angolt es magyart is. Valoszinuleg engem is elvitt a helytelen a magyar cikkekben talalhato kifejezes. A röviditesek nem mindig egyertelmuek az olvasoknak.
A magneses rezonancian alapulo kepalkoto eljarashoz mit szolsz?
nyari mikulas (törölt) 2009.12.14. 14:26:08
Mágneses rezonanciával, vagy ahogy a kórházban hivatkoznak rá, ami az ajtajára vagyon irva.
Tudod elképzeltem, ahogy a mágneses kamera vonzza magához a vasat, eltériti az iránytűt...
computer tomographia - kompjuter tomográf, sőt számítógépes tomográf
szabszi · http://psycho.blog.hu 2009.12.14. 15:48:02
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.12.14. 15:52:40
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.12.14. 19:26:58
Nem mellesleg( én is csak most vettem észre) a második svéd nyelvű filmben maga a a módszert kifejlesztő radiologus Anders Persson is végig "magnet kamera"-t mond. Talán mégsem akkora hiba.
t_laci 2009.12.14. 20:00:03
A tartalomról: a linköpingi kutatóközpontban valóban számos úttörő kutatást folytatnak, és szebbnél-szebb rekonstruált képet készítenek CT és MR vizsgálatokból, de a virtuális boncolást nem csak ők ill. a svájciak végeznek. Budapesten pl. a Radiológiai Klinikán kutatnak ebben az irányban. A módszerrel, ha az nem is helyettesíti teljes mértékben a valódi boncolást (pl. szövetmintát nem lehet venni), sok esetben tényleg pontosabban megállapítható a halálok.