Psykiater får för litet utbildning

A Läkarförbundet továbbképzéssel kapcsolatos kérdőíves felmérése néhány igen aggasztó dolgot mutat. Míg 2oo5-ben a szakorvosok 10.1 napot voltak továbbképzésen, addig 2008-ban már csak 8.3 napot. A legnyugtalanítóbb azonban a nagyon egyenlőtlen eloszlás. A pszichiáterek, az általános orvosok az aneszteziológusok és a geriáterek sokkal kevesebb továbbképzési lehetőséghez jutnak, mint a többi szakorvos.
A saját képzésre és belső továbbképzésekre fordított órák száma lényegében nem változott, de drasztikusan megemelkedett azon orvosok száma akik azt válaszolták, hogy 0 óra továbbképzéshez jutottak.
A pszichiáterek 59% válaszolta, hogy 2008-ban egyáltalán nem vett részt továbbképzésen.

Ez katasztrofális és oda vezet, hogy a pszichiátriai betegek nagy része rosszabb kezelésben részesül, romlik az ellátás biztonsága, romlik a munkahelyi közérzet. A munkaadóknak és a munkavállalóknak is világosan jeleznie kellene a helyzet tarthatatlanságát és tenniük kellene valamit ellene. A továbbképzések mellőzése, ami részben az orvoshiányból adódik, csak tovább rontja a helyzetet. Pont az ellenkezőjét kellene tenni, forszírozni kellene a továbbképzéseket - ez lenne a helyes út. A betegek jobb ellátást kapnának, a szakorvosok önmegbecsülése javulna és vonzóbb lenne a szakma a fiatal orvosok számára is.
(Tidskriften för Svensk Psykiatri 4 nov 2009)

Ehhez tudni kell, hogy Svédországban nincs kötelező továbbképzés a szakorvosoknak.
Más a helyzet a szakvizsga előtt állókkal, számukra vannak kötelezően elvégzendő programok.
Ezért van az a különbség ami a még nem szakorvosok és a szakorvosok írásaiban mutatkozik.
A munkaadó dönti el, hogy ki mehet és ki nem. Az orvosok vannak a legrosszabb helyzetben, nálunk legalábbis.
A gyógyszergyárak sem jelentenek segítséget, mint otthon, mert a fennálló rendelkezések szerint max. 50%-kal támogathatják egy kongresszus vagy egy továbbképzés költségeit. A másik 50% mindenképpen a munkaadót terheli. Itt a kör be is zárult.
Vannak azért különbségek az egyes megyék között a hozzáállásban.

Én csak azért nem tartozom az 59% közé, mert saját költségemre, saját szabadságom terhére megyek továbbképzésekre, mint pl. októberben Szegedre a neurologiai szintentartó tanfolyamra. Ja, és evvel nem vagyok egyedül.
Tervezek egy másikat is otthon, januárban. Beadtam egy kérvényt tegnap, hogy legalább adjanak fizetett szabadságot a tanfolyamra. Kiváncsi vagyok megkapom-e. Nem lesz könnyű döntés, hiszen ez azért nekik is blama.

A bejegyzés trackback címe:

https://psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr461557561

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

evergo 2009.11.29. 11:15:06

Így volt ez Gotlandon is, amig mi néha nagy kegyesen elmehettünk egy egy egynapos képzésre (nagyobbra már nem, illetve nem akárki - a nyugdijas, részmunkaidőben dolgozo főorvos persze igen) és a gyógyszergyárak úgynevezett tájékoztató ebéd (ebédidőben jöttek, hoztak valami salátát vagy hamburgert meg kávét) is lemondta a vezetés merthogy ne legyünk befolyásolva a gyógyszercégektől (basszameg, ennyire olcsojánosnak tartanak, hogy egy hamburgerért asziszik már azt a céget preferálom?) addig a klinika vezetője, aki egy nővér, ment mindenféle vezetési tréningekre. persze ez nem változtatta jobbá a vezetési képességeit, tönkre is vágták a klinikát átszervezés cimén. szoval ennyi.

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.11.29. 17:23:19

Ezek az" ebédek" a halálom. Ülünk a konferencia szobában. Persza nővérek is, hiszen egyenjoguság van. Szót nem értenek az egészből és állandoan hülyeségeket kérdeznek. Az asztalon még egy nyamvadt papir alátét sincs,a kenyér csak úgy hever a konferencia asztalon a mocsokban. Már többször szóltam a vezetésnek, hogy ember igy nem eszik, de hiába.
A gyógyszergyári képviselők meg legtöbször azt a technikák alkalmazzák, hogy folyamatosan kérdezenk, persze úgy, hogy a kérdésben benne a válasz. Ha véletlenül ehető a kaja, akkor is állandóan teleszájjal bezélned kell. A kérdés nagyjából úgy hangzik, hogy igazam van vagy igazam.Még jó, hogy csak havonta egyszer van ilyen.
A végén körbeküldenek egy listát a megrendelhető könyvekről, amit persze csak személyes találka kapcsán adnak át. Így probálják kikerülni a személyes orvos-vigéc kapcsolatra vonatkozó tiltást.
süti beállítások módosítása