Igértem,hogy beleásom  magam kicsit a PISA felmérésbe es megprópálok összehozni egy kis laikus statisztikát.Ime.

A PISA felmérés egy nemzetközi összehasonlítás. A résztvevő OECD országok,azonos korú (15)diákjainak a tudását mérik össze 3 területen. Matematika, olvasás-szövegértés, természettudományok.
A gyakorlati tudáson van a hangsúly a lexikális tudással szemben.
3 felmérés volt eddig 2000-ben 2003-ban és 2006-ban. Mindhárom alkalommal más volt a részvevők száma, ezért nem könnyű az összehasonlítás.
Az elért pontszámok alapján meghatározzák az átlagos szintet, az átlag felettit és alattit.
A leggyakrabban a csoportbesorolás szerinti összehasonlitással találkozunk.
Valóban nem túl szépen hangzik amikor Svédország az átlag felett, Magyarország meg az átlag alatti csoportba kerül.

Nézzük meg a 2006-os felmérést.
Az első oszlop azt mutatja, hogy az átlagoshoz képest melyik tartományba esik Svédország és Magyarország.
Nézzük meg mi a helyzet, ha a helyezéseket hasonlítjuk össze.?
Már nem is tűnik olyan nagynak a különbség. Hát még ha az elért pontszámokat nézzük!
Az utolsó oszlopban az első helyezett ország pontszámát 100%-nak véve, számoltam ki a többit.
Ugye milyen kicsi a különbség?

Nézegettem a trendeket is. Milyen irányú változások történtek az elmúlt években itt és otthon.
Mivel mindhárom alkalommal más volt a résztvevők száma, így a helyezések önmagukban nem mondanak semmit. Figyelembe kell venni hogy hány indulóból értük el az adott helyezést.
Csináltam hát egy arányszámot, az indulók számát osztottam a helyezéssel.
Az így kapott számokat hasonlítottam össze és néztem meg a változást 2000- 2006 között.
Minél magasabb ez az arányszám, annál jobb teljesítményt mutat.

A természettudományok területén egy hajszállal, de megelőztük a svédeket. Míg a svédek folyamatosan romlottak, addig a  magyarok szépen jöttek fel.
Ez részben érthető is, hiszen Svédországban csak 3 tantárgy kötelező a matek az angol és a svéd. A legtöbb diák meg is elégszik evvel. Csak azok húznak bele a kémia, fizika stb. tanulásába  akik tovább akarnak tanulni. A többség csak ül ezeken az órákon, de mivel nem kell belőle bizonyítványt szerezni ennél többet nem is tesznek.
Ez magyarázat lehet a matematikában elért jobb eredményükre is. Ha mást nem kell tanulni csak matekot meg nyelveket, akkor nyilván erre több idejük marad. Ennek ellenére nem értem igazán,mert legalább 3 évvel hátrébb vannak az anyaggal mint Magyarországon. 8-ban otthoni 5.-es szintű anyagot tanulnak.
Matekból mindkét ország javul, de  grafikonból látszik, hogy a magyarok 2003 és 2006 között egy kicsit tempósabban.
Olvasásban, szövegértésben magasan vernek bennünket  és nagyon gyorsan javulnak.
Ez is nagy kérdőjel számomra, de az eredmények magukért beszélnek.
Múltkor valaki mesélt nekem egy cikkről, amiben arról volt szó, hogy a magyarok azért olyan jók a tudományokban, az elemző, analitikus gondolkodásban, mert a magyar nyelv szerkezete olyan, hogy erre a típusú gondolkodásra prediszponálja  az agyunkat.
Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon az olvasási képesség és az anyanyelv, annak szerkezete között mi az összefüggés. Lehet-e esetleg az olvasásban elért nagy előnyükben szerepe magának a nyelvnek is.
Majd egyszer rászánom magam és összehasonlítom a svédeket a németekkel  az angolokkal és a  norvégokkal.
Ellentmond ennek a teóriának, hogy finnek, akik nyelvrokonaink, mind a 3 területen magasan verik mind a svédeket mind a magyarokat.
Itt van viszont a szinkronizálás kérdése. Az állítólag híresen jó magyar szinkron semmi másra nem jó, mint hogy az egész országtól veszik el az olvasás és a nyelvtanulás lehetőségét.
Kíváncsi vagyok mitől olyan erős a szinkron lobbi. Megéri ez nekünk?
 

Találtam még egy érdekes dolgot.
Egy más típusú felmérés konvertálása PISA-ra. Hogy ki a jobb a másiknál, attól függ mit, mérünk és hogyan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.