2008.10.06. 23:41
A tudáshiány kerüljön a psychiáterek működési engedélyébe!
Azért, hogy megtarthassák a psychiátriai engedélyüket, az ország psychiátereinek kötelező továbbképzésen kellene részt venniük. Enélkül az engedély visszavonható lenne.
Ezt javasolja a Svéd Psychiátriai Társaság.
A psychiáterek nagy része több időt szeretne szentelni továbbképzésre és kutatásra.
Ez derül ki abból a felmérésből amit nemrég végeztek a psychiáterek között.
Azért, hogy kellően magas színvonalat lehessen tartani a psychiátriai ellátásban, a terület minden szakorvosának lépést kellene tartani az új metódusokkal és meg kellene ismerni a felgyülemlet tapsztalatokat.
Ez olyannyira fontos, hogy kötelezőnek kellene lennie, a Svéd Psychiátriai Társaság szerint.
Egy javaslat szerint a Svéd Orvosok Társasága fog felhatalmazást kapni arra, hogy dolgozzanak ki egy rendszert a kötelező továbbképzésekre.
Svédországban semmiféle továbbképzési kötelezettség nincs a szakorvosok számára!
Mindenki dolgozhat, minden következmény nélkül, csak a szakvizsgára felkészüléskor megszerzett tudással, élete végéig.
Folyamatos továbbképzés azonban abszolút szükségszerű lenne, hogy emeljék az ellátás színvonalát - állítja Christina Spjut, az SPF vezetője.
Kötelező a folyamatos továbbképzés többek között Norvégiában, Angliában és az USA-ban is, azért hogy a szakorvosok megtarthassák a működési engedélyüket.
Az SPF hasonlót akar Svédországban is bevezetni.
A SPF szerint a munkaadók azáltal próbálnak spórolni, hogy nem engedik továbbképzésre a psychiátereket.
Az első amit lehúznak a vezetők az a továbbképzés.
Az SPF az akarja, hogy egyértelmű kötelezettsége legyen a munkaadóknak a továbbképzési lehetőségek biztosítása.,ugyanakkor a psychiátereknek meg legyen kötelező a részvétel, hogy szinten tartsák a tudásukat és új ismereteket szerezzenek.
A psychiáterek kötelező továbbképzése teljesen helyénvaló és remélem a többi szakmában is támogatásra talál ez a javaslat - mondta Kerstin Nilsson az Orvosok szövetsége továbbképzési szekciójának vezetője.
Mia Wärngård
(Dagens Medicin, 08.10.01.)
SPF - Svéd Psychiátriai Társaság teljes javaslata eredetiben itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Orsi 2008.10.07. 21:15:31
Nem itt váltam szakorvossá, így hiányos az ismeretem az itteni képzésről... De milyen szakvizsgáról lenne itt szó??? Amint láttam, itt szinte csak a "handledare"-től (segítő-vezető szakorvostól) függ, hogy ki milyen tudásra tesz szert az évek alatt. A felettesnek meg max. heti 1 órája van a "képzésre". A többit lesse el szerencsétlen gyakornok ott, ahol tudja.(Így aztán simán ad mindenféle diagnózisokat az éppen felsorolt panaszok alapján a visszatérő betegnek -- ki emlékszik már rá, hogy mondjuk egy-két hónapja erről a betegről beszéltek már érintőlegesen, s akkor mást diagnosztizáltak... Hogy rakják így össze a mozaikokat?)
Engem nem engedtek szakrendelni jóideig - itt meg egy AT- vagy ST-orvossal találkozik először a beteg. Ja, hogy aztán öt percre tanácsot kérhet egy szakorvostól? Nekem ez bizony furcsa.
Akárcsak az, hogy senki sem veszi az energiát (igen, mert ez sokat igényelne), hogy átnézze a beteg előzetes dokumentációját... (Te jó ég, hogy mikre nem bukkantam egy-egy éves kontrollra megjelenő sch. diagnózisú beteg anyagában!)
Jajj, még sorolhatnám. S bevallom, azt érzem, mintha a hét kicsinyke évvel a hátam mögött több/másabb(?) lenne a tudásom időnként... (Nekem? Mikor még én is vágynék okulásra.)
Nos, hát itt maximum a nyelvben, s a dokumentálásban fejlődhetek. Igen, ezt érzem egy év letelte után - s a munka igazán csak most kezdődik...
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.10.07. 21:45:00
Aztán ha belegondolunk abba, hogy még kötelező továbbképzés sincs, ami azzt jelenti, hogy gyakorlatilag tényleg nincs, (mmivel tényleg ezen spórolnak legtöbbet), akkor már nem is kell csodálkozni, ha olyan mellényúlások vannak, mint amiről mostanában irtam.
"Tündi a blogtérről" 2008.10.12. 11:51:18
Talán ez a jelenség magyázza az orvos szerepének visszaszorulását a döntési szintről a csupán felelőségválalás szintjére. Jómagam nem pszichiátriai környezetben dolgozom de érintkezem a pszichiátriával. Sajnálattal tapasztaltam, hogy például az elektrosokk kezelést a kollegák teljes egésszében átadták az ápolóknak. Szerintem ez csak a jéghegy csúcsa az orvosi jelenlét és presztizs visszaszorulásában.
\"Tündi a blogtérről\" 2008.10.12. 12:04:54
Szabolcs 2008.10.12. 13:13:26
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.10.12. 14:53:27
Tündi!
Kössz a jótanácsokat, amit a másik posztomhoz írtál. Erős fajta vagyok, remélem bírom még egy jó darabig.
A blog tulajdonképpen azért született meg, hogy otthon is lássák, hogy az a bizonyos "álom "jóléti állam, nem is teljesen olyan mint amilyennek képzelik. Én balga azt gondolom, talán kicsit segítek az otthon maradottaknak, hogy jobban megbecsüljék őket.
A diszkrétió az elég vegyes. Én speciel sokkal jobban kiszolgáltatva és kontrolálva érzem itt magam, mint otthon. Ahogy megkapja az ember a person nummerját, nyitt könyv bárki számára.
Szivesen tudnék rólad többet is, ha van kedved, írjál a bemutatkozásomnál található e-mail címre.
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.10.12. 15:19:55
Mi tudjuk, hgy az emberi agy az nem jéték.
Itt ebből annyit látnak, hogy meg kell nyomni egy gombot.Persze képzés nélkül ezt nehéz is megérteni.
Itt nálunk Karlskogában egyenlőre mi orvosok csináljuk, de nagy a nyomás főleg a psychiátriai skötare-k részértől( nekik semmiylen egészségügyi képzettéségük nincs), hogy át akarják venni.
Keresgettem a jogi szabályozását az ECT-nek de nenm találtam semmit.
Igy hát írtam egy mailt a Socialstyrelsennek. Kérdés: ki végezhet Svédországban ECT -t( elektrosshock) kezelést?
Válasz: bárki , akinek a fönőke erre engedélyt ad. Semmiféle megkövetelt képzés nincs.
Az ECT-s betegek altatásához nem is jön mindig orvos, sokszor csak egy tapasztalt nővért küldenek. Na én ettől sikítok. Egy nővér altat és egy egészségügyi képzettség nélküli, beszélgetésre kiképzett skötare csinálja az elektroshock kezelést.
Magyarorzságon psychiátria szakvizsgához kötött ez a kezelés.
Az esetek nagy többségében sima az ügy, de én magam is az évek során ,sokszor kerültem nehéz helyzetbe, amikor váratlan komplikátio lépett fel és pillanatokon belül kellet dönteni és cselekedni. Nem is ragozom tovább.
\\\\\\\"Tündi a blogtérről\\\\\\\" 2008.10.12. 19:07:20
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.10.12. 20:33:25
Ők annyit tudnak, hogy ennek a kezelésnek nincs is kontraindikátiója. Ha a legkisebb eltérést találom, a kezelés előtt elküldöm az aneasteziológusoknak, döntesenk ők. Még szerencse , hogy aki a legtöbbször altat nekünk abból az egyik lengyel, a másik Romániából érkezett kollega . Ők sokkal alaposabbak.
Rémtörténeteket tudnék mesélni szinte minden nap.
A terapia rezisztens depresszios eset is egy ilyen
\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\"Tündi a blogtérről\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\" 2008.10.12. 20:52:04
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.10.12. 21:14:47
Mütét utáni nap reggel már nálunk volt újra.
Hasi feltárásból történt hysterectomia történt.
Na gondoltam OK, majd én követem. Lássuk a laborjait! Hogy álltak mütét előtt, után , mit kell kontrollálnom? NEM VOLT laborja!.Semmi. Se mütét előtt, se után. Se egy vérkép, se alvadási faktorok, elektrolitok semmi. Egyszerüen asztalra tették, kikapták a méhét, aztán vissza a psychiátriára.No komment.