2008.06.10. 23:08
Psychiátriai kényszerkezelés
LPT - Lag (1991:1128) om Psykiatrisk Tvångsvård
Régóta készülök összefoglalni a témát, de elég nagy falat, nehezen szántam rá magam.
Gondolkodtam rajta, hogy menjek-e végig a törvényszövegen, de aztán úgy döntöttem, megpróbálok csak a lényegre törekedni. Remélem sikerül valamennyire.
Alapvetően sokkal szabályozottabb és szigorúbb, mint otthon. Magunk között szólva nagyon megnehezíti a munkánkat. Bizonyos szempontból azonban mégis lazább és megengedőbb. Ez most nehezen érthető, de majd az adott résznél visszatérek rá.
Az egész procedura a Vårdintyg (§4) megírásával kezdődik. Ez egy orvosi igazolás arról, hogy kényszerkezelés szükséges. Ezt bármely legitimizált orvos megírhatja, nem kell psychiáternek lennie. Erre van egy hivatalos formanyomtatvány, amin igen részletesen meg kell indokolni a döntést a törvényi feltételeknek megfelelően. Egy ilyen igazolás 4 napig érvényes.
Otthonról a beteg pl. ennek alapján beszállítható a psychiátriára, legtöbbször rendőr által.
Erre a rendőr általi beszállításra is van egy eljárás a megfelelő formanyomtatvánnyal
(polishandräckning). Elég kitölteni egy ilyen nyomtatványt és elfaxolni a rendőrségre. Ennek alapján behozzák a beteget anélkül, hogy orvos látta volna, legalábbis nem kötelező.
Ha a beteg kapcsolatban áll a psychiátriával, akkor az ott dolgozó orvos állít ki egy ilyen beszállítási kérelmet, akár telefonon történt bejelentés alapján. Ilyenkor azonban legtöbbször kimegy az orvos és egy nővér a beteghez, dönteni a beszállításról.
Ha a beteg ismeretlen a psychiátrián akkor az alapellátás feladata beküldeni.
Ez a bizonyos rendőr általi beszállítás az első psychiátriai vizsgálatig és döntésig működik.
Ha ezután tovább kell szállítani a beteget, akkor ez már nem a rendőrség dolga (hogy kié, az egy külön fejezet, erről majd később.)
(Egy szubjektív megjegyzés részemről: azért ez elég ciki, hogy valakit bemondás alpján berángathat a rendőr vizsgálatra. Aztán ha a psychiáter úgy dönt, hogy nincs semmi baja, mehet haza. Ilyenkor nem sérülnek az emberi jogok? szomszédok stb.)
Ha egy társosztályon fekvő betegnél válik aktuálissá a kényszerkezelés, akkor az ott dolgozó orvos írja a Vårdintyg-t, amiről majd egy psychiáternek kell döntenie 24 órán belül.
Ha a beteg alkalmas rá, áthelyezésre kerül a psychiátriára, ha a szomatikus betegsége ezt nem engedi, akkor marad az adott osztályon, de ilyenkor a psychiátriának kell biztosítania a felügyeletét. (na erre nincs legtöbbször plusz személyzet, illetve pénz a túlórák kifizetésére).
Akkor lássuk milyen törvényi feltételei vannak a kényszerkezelésnek:
1. Patienten lider av en allvarlig psykisk störning
- azaz a beteg súlyos psychiátriai zavarban kell szenvedjen. (dementia nem az, de az öngyilkossági szándék igen)
2. har ett oundgängligt behov av dygnetryntvård
- avagy elengedhetetlenül szükséges a fekvőbeteg osztályos ellátása
3. motsätter sig vård
- azaz ellenáll a kezelésnek
Ezeknek a feltételeknek egyidejűleg fent kell állniuk.
Szóval erről kell tulajdonképpen részletesen nyilatkozni a vårdintyg-ben.
Ha egy beteg ennek alapján beszállításra és felvételre kerül, akkor a psychiátriai osztályon, vagy ügyeleti időben a központi ügyeleten dolgozó primerjour (nem szakorvos ügyletes) orvosnak egy úgynevezett Kvarhållningsbeslut-t(§6) (határozat az osztályon tartásról) kell hoznia.
Ha mindez megvan, akkor nyílik csak lehetőség vészhelyzet esetén a beteget rögzíteni, elkülöníteni, vagy kényszergyógykezelésben (depo készítmény ilyenkor még nem adható) részesíteni.
Minden lépést, határozatot percre pontosan dokumentálni kell az úgynevezett Beslutjournalon. Ez egy hivatalos formanyomtatvány a fentiek dokumentálására.
Létezik egy másik nyomtatvány a Tvångsåtgärder (kényszerintézkedések) pontos dokumentálására is. Már említettem, hogy ha egy rögzítés hosszabb ideig tartott mint 4 óra, akkor azt legkésőbb másnap jelenteni kell faxon a Socialstyrelsennek (Individrapport)
(praktikus a beteget valahogy felengedni 10 percre és újra rögzíteni max 4 órára!)
A Vårdintyggel osztályon tartott beteget 24 órán belül meg kell vizsgálnia egy szakorvosnak, aki a Cheföverläkare-től ( oszt. vez főorvos, Svédországban tulajdonképpen az LPT-k felügyelete az egyik legfőbb feladata az oszt. vez.-nek) megfelelő delegációval rendelkezik erre a feladatra. Döntenie kell a betegről, jóvá kell hagynia a vårdintyg-t, vagy nem. Ez az Intagningsbeslut.(§6b) (Vigyázat! nem 24 óra és 5 perc, mert akkor ugrott az egész!)
A beteget minden lépésről informálni(§48) kell és ennek az idejét is dokumentálni kell a beslutjournalon. Tájékoztani kell, hogy joga van fellebezni (§32)a Bíróságon (Länsrätten). A személyzetnek segítenie kell a fellebezés megírásában és faxon el kell juttatni a Bírósághoz.
Meg kell kérdezni a beteget arról is, hogy akar-e kapni egy civil segítőt (stödperson) a Betegjogi képviseleten keresztül (Patientnämden) (§30 , 31 ) Függetlenül attól, hogy a beteg igennel, vagy nemmel válaszolt erre a kérdésre, a válaszát mindenképpen a megfelelő formanyomtatványt kitöltve el kell faxolni a Betegjogi képviseletnek. Azt is jelezni kell nekik, ha beteg LPT-je megszűnt.
MInden LPT-alatt álló betegről egy részletes kezelési tervet (vårdplan, § 16) kell készíteni a beteggel és/vagy annak hozzátartozójával egyetértésebn )
Ha a beteg nem fellebez, akkor érvénybe lép a kényszerkezelés, ami egy hónapig érvényes és a Bíróság ilyenkor nem kerül be a képbe. (Na ez az amiről az elején beszéltem, hogy gyakorlatilag 2 orvos, Bírósági határozat nélkül benttarthat egy beteget a psychiátrián 1 hónapig. Otthon mindenképpen Bírósági eljárás alapján tartható csak bent a beteg, akarata ellenére, igaz az egész sokkal formálisabb és lazább).
Egy hónap után lehet hosszabbítást kérni, de akkor mindenképpen bírósági eljárás következik.
Ha a beteg fellebez, akkor az összes dokumentációt faxon el kell juttatni a Bírósághoz, ennek alapján kiszállnak a kórházba és következik a Bírósági tárgyalás (muntlig förhandling). Általában a kórház épületén belül, de a psychiátrián kívül zajlik egy konferenciateremben.
Más az eljárás, ha egy önkéntes alapon bentfekvő betegnél válik aktuálissá a kényszerkezelés. (Erről majd később)
Kiváncsiak vagytok, hogy lehet ezt mind megtanulni és alkalmazni?
Az úgy kezdődött, hogy el kellett mennünk egy tanfolyamra Göteborgba, ahol többek között ezt is okították. Mindezt 3 hónappal a kiköltözésünket követően. 3 napos fejtágítás a svéd egészségügyről, annak szerveződéséről, szabályokról, jogokról. Ezt követően 10 héten keresztül minden héten e-mailban kaptunk feladatokat, amiket ki kellett dolgozni és időre visszaküldeni. A javítás is időben érkezett, néha újra kellett csinálni. Kaptunk hozzá anyagot rendesen. Kénytelenek voltunk többszáz oldalon átrágni magunkat, hogy megtudjuk oldani a feladatokat. A végén volt mégegyszer egy két napos kör Göteborgban, ahol átbeszéltük a típushibákat. Van egy másik variációja ennek a tanfolyamnak Stockholmban, ami tudomásom szerint 2 hetes és rendes vizsgával zárul. Ezt azonban csak hallottam valakitől.
Van egy könyv a Psykiatrins Juridik amit azóta is szinte napi rendszerességgel forgatok a Författningshandbok (törvény és jogszabálygyűjtemény amit évente kiadnak)-al egyetemben.
Nem panaszkodom, de nem volt könnyű és ma sem az.
Szóval folyt köv!!!
Alapvetően sokkal szabályozottabb és szigorúbb, mint otthon. Magunk között szólva nagyon megnehezíti a munkánkat. Bizonyos szempontból azonban mégis lazább és megengedőbb. Ez most nehezen érthető, de majd az adott résznél visszatérek rá.
Az egész procedura a Vårdintyg (§4) megírásával kezdődik. Ez egy orvosi igazolás arról, hogy kényszerkezelés szükséges. Ezt bármely legitimizált orvos megírhatja, nem kell psychiáternek lennie. Erre van egy hivatalos formanyomtatvány, amin igen részletesen meg kell indokolni a döntést a törvényi feltételeknek megfelelően. Egy ilyen igazolás 4 napig érvényes.
Otthonról a beteg pl. ennek alapján beszállítható a psychiátriára, legtöbbször rendőr által.
Erre a rendőr általi beszállításra is van egy eljárás a megfelelő formanyomtatvánnyal
(polishandräckning). Elég kitölteni egy ilyen nyomtatványt és elfaxolni a rendőrségre. Ennek alapján behozzák a beteget anélkül, hogy orvos látta volna, legalábbis nem kötelező.
Ha a beteg kapcsolatban áll a psychiátriával, akkor az ott dolgozó orvos állít ki egy ilyen beszállítási kérelmet, akár telefonon történt bejelentés alapján. Ilyenkor azonban legtöbbször kimegy az orvos és egy nővér a beteghez, dönteni a beszállításról.
Ha a beteg ismeretlen a psychiátrián akkor az alapellátás feladata beküldeni.
Ez a bizonyos rendőr általi beszállítás az első psychiátriai vizsgálatig és döntésig működik.
Ha ezután tovább kell szállítani a beteget, akkor ez már nem a rendőrség dolga (hogy kié, az egy külön fejezet, erről majd később.)
(Egy szubjektív megjegyzés részemről: azért ez elég ciki, hogy valakit bemondás alpján berángathat a rendőr vizsgálatra. Aztán ha a psychiáter úgy dönt, hogy nincs semmi baja, mehet haza. Ilyenkor nem sérülnek az emberi jogok? szomszédok stb.)
Ha egy társosztályon fekvő betegnél válik aktuálissá a kényszerkezelés, akkor az ott dolgozó orvos írja a Vårdintyg-t, amiről majd egy psychiáternek kell döntenie 24 órán belül.
Ha a beteg alkalmas rá, áthelyezésre kerül a psychiátriára, ha a szomatikus betegsége ezt nem engedi, akkor marad az adott osztályon, de ilyenkor a psychiátriának kell biztosítania a felügyeletét. (na erre nincs legtöbbször plusz személyzet, illetve pénz a túlórák kifizetésére).
Akkor lássuk milyen törvényi feltételei vannak a kényszerkezelésnek:
1. Patienten lider av en allvarlig psykisk störning
- azaz a beteg súlyos psychiátriai zavarban kell szenvedjen. (dementia nem az, de az öngyilkossági szándék igen)
2. har ett oundgängligt behov av dygnetryntvård
- avagy elengedhetetlenül szükséges a fekvőbeteg osztályos ellátása
3. motsätter sig vård
- azaz ellenáll a kezelésnek
Ezeknek a feltételeknek egyidejűleg fent kell állniuk.
Szóval erről kell tulajdonképpen részletesen nyilatkozni a vårdintyg-ben.
Ha egy beteg ennek alapján beszállításra és felvételre kerül, akkor a psychiátriai osztályon, vagy ügyeleti időben a központi ügyeleten dolgozó primerjour (nem szakorvos ügyletes) orvosnak egy úgynevezett Kvarhållningsbeslut-t(§6) (határozat az osztályon tartásról) kell hoznia.
Ha mindez megvan, akkor nyílik csak lehetőség vészhelyzet esetén a beteget rögzíteni, elkülöníteni, vagy kényszergyógykezelésben (depo készítmény ilyenkor még nem adható) részesíteni.
Minden lépést, határozatot percre pontosan dokumentálni kell az úgynevezett Beslutjournalon. Ez egy hivatalos formanyomtatvány a fentiek dokumentálására.
Létezik egy másik nyomtatvány a Tvångsåtgärder (kényszerintézkedések) pontos dokumentálására is. Már említettem, hogy ha egy rögzítés hosszabb ideig tartott mint 4 óra, akkor azt legkésőbb másnap jelenteni kell faxon a Socialstyrelsennek (Individrapport)
(praktikus a beteget valahogy felengedni 10 percre és újra rögzíteni max 4 órára!)
A Vårdintyggel osztályon tartott beteget 24 órán belül meg kell vizsgálnia egy szakorvosnak, aki a Cheföverläkare-től ( oszt. vez főorvos, Svédországban tulajdonképpen az LPT-k felügyelete az egyik legfőbb feladata az oszt. vez.-nek) megfelelő delegációval rendelkezik erre a feladatra. Döntenie kell a betegről, jóvá kell hagynia a vårdintyg-t, vagy nem. Ez az Intagningsbeslut.(§6b) (Vigyázat! nem 24 óra és 5 perc, mert akkor ugrott az egész!)
A beteget minden lépésről informálni(§48) kell és ennek az idejét is dokumentálni kell a beslutjournalon. Tájékoztani kell, hogy joga van fellebezni (§32)a Bíróságon (Länsrätten). A személyzetnek segítenie kell a fellebezés megírásában és faxon el kell juttatni a Bírósághoz.
Meg kell kérdezni a beteget arról is, hogy akar-e kapni egy civil segítőt (stödperson) a Betegjogi képviseleten keresztül (Patientnämden) (§30 , 31 ) Függetlenül attól, hogy a beteg igennel, vagy nemmel válaszolt erre a kérdésre, a válaszát mindenképpen a megfelelő formanyomtatványt kitöltve el kell faxolni a Betegjogi képviseletnek. Azt is jelezni kell nekik, ha beteg LPT-je megszűnt.
MInden LPT-alatt álló betegről egy részletes kezelési tervet (vårdplan, § 16) kell készíteni a beteggel és/vagy annak hozzátartozójával egyetértésebn )
Ha a beteg nem fellebez, akkor érvénybe lép a kényszerkezelés, ami egy hónapig érvényes és a Bíróság ilyenkor nem kerül be a képbe. (Na ez az amiről az elején beszéltem, hogy gyakorlatilag 2 orvos, Bírósági határozat nélkül benttarthat egy beteget a psychiátrián 1 hónapig. Otthon mindenképpen Bírósági eljárás alapján tartható csak bent a beteg, akarata ellenére, igaz az egész sokkal formálisabb és lazább).
Egy hónap után lehet hosszabbítást kérni, de akkor mindenképpen bírósági eljárás következik.
Ha a beteg fellebez, akkor az összes dokumentációt faxon el kell juttatni a Bírósághoz, ennek alapján kiszállnak a kórházba és következik a Bírósági tárgyalás (muntlig förhandling). Általában a kórház épületén belül, de a psychiátrián kívül zajlik egy konferenciateremben.
Más az eljárás, ha egy önkéntes alapon bentfekvő betegnél válik aktuálissá a kényszerkezelés. (Erről majd később)
Kiváncsiak vagytok, hogy lehet ezt mind megtanulni és alkalmazni?
Az úgy kezdődött, hogy el kellett mennünk egy tanfolyamra Göteborgba, ahol többek között ezt is okították. Mindezt 3 hónappal a kiköltözésünket követően. 3 napos fejtágítás a svéd egészségügyről, annak szerveződéséről, szabályokról, jogokról. Ezt követően 10 héten keresztül minden héten e-mailban kaptunk feladatokat, amiket ki kellett dolgozni és időre visszaküldeni. A javítás is időben érkezett, néha újra kellett csinálni. Kaptunk hozzá anyagot rendesen. Kénytelenek voltunk többszáz oldalon átrágni magunkat, hogy megtudjuk oldani a feladatokat. A végén volt mégegyszer egy két napos kör Göteborgban, ahol átbeszéltük a típushibákat. Van egy másik variációja ennek a tanfolyamnak Stockholmban, ami tudomásom szerint 2 hetes és rendes vizsgával zárul. Ezt azonban csak hallottam valakitől.
Van egy könyv a Psykiatrins Juridik amit azóta is szinte napi rendszerességgel forgatok a Författningshandbok (törvény és jogszabálygyűjtemény amit évente kiadnak)-al egyetemben.
Nem panaszkodom, de nem volt könnyű és ma sem az.
Szóval folyt köv!!!
A bejegyzés trackback címe:
https://psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr27513909
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Orsi 2008.06.21. 19:57:35
:) Igen, végre "átrágtam" magam ezen az ismételten hasznos (bár tény és való, nem a legkönnyebben értelmezhető) írásodon. S fel is merült bennem pár kérdés:
*vårdintyg megírásakor valóban nem kötelező a személyes kontaktus a beteggel??? (Oké, megértem, ha egy jól ismert, köztudottan rosszabb állapotú betegről jelent mondjuk az otthon személyzete... De egy "friss", új esetnél csak lelkiismereti kédrés, hogy tényleg látta-e az orvos?)
*polishadrätning: megmondhatom, hogy hova szállításk a beteget? (Ljungbyban nincs lehetőség LPT-s beteg ellátására, tehát Växjöbe küldjük őket...)
*Írtad az intagningbeslutnél, hogy az 1 hó, s hosszabbítás +6 hó. A 4 hónapos, bírósági tárgyalásos esetben is a hosszabbítás + hat hó?
*Ha a beteg esetleg már kellően hatása alatt van a gyógyszernek (ami ugye nem depokészítmény), s nem képes ténylegesen részt venni a bírósági tárgyaláson, ágyhoz nem megy a bíróság -- mint ugye az megszokott volt odahaza...?
*Kérhetnék pár példát a leggyakoribb esetekre, amikor az állapota a betegnek "allvarlig"?! (A tetraplég, paranoiddá vált, alig evő, s ivó beteg Växjöben nem bizonyult allvarlignak -- oké, helyi ellentét is van: "majd mi megmondjuk az igazat" játék, meg a beteg azért akkor még csak-csak evett valamit... Egy hét eltelte után a helyzet persze rosszabbodott, s most csütörtökön ismét megpróbálkoztunk a vårdintyg-vel. Kiváncsi vagyok, elfogadták-e...
Köszönöm a válaszodat előre is: Orsi
*vårdintyg megírásakor valóban nem kötelező a személyes kontaktus a beteggel??? (Oké, megértem, ha egy jól ismert, köztudottan rosszabb állapotú betegről jelent mondjuk az otthon személyzete... De egy "friss", új esetnél csak lelkiismereti kédrés, hogy tényleg látta-e az orvos?)
*polishadrätning: megmondhatom, hogy hova szállításk a beteget? (Ljungbyban nincs lehetőség LPT-s beteg ellátására, tehát Växjöbe küldjük őket...)
*Írtad az intagningbeslutnél, hogy az 1 hó, s hosszabbítás +6 hó. A 4 hónapos, bírósági tárgyalásos esetben is a hosszabbítás + hat hó?
*Ha a beteg esetleg már kellően hatása alatt van a gyógyszernek (ami ugye nem depokészítmény), s nem képes ténylegesen részt venni a bírósági tárgyaláson, ágyhoz nem megy a bíróság -- mint ugye az megszokott volt odahaza...?
*Kérhetnék pár példát a leggyakoribb esetekre, amikor az állapota a betegnek "allvarlig"?! (A tetraplég, paranoiddá vált, alig evő, s ivó beteg Växjöben nem bizonyult allvarlignak -- oké, helyi ellentét is van: "majd mi megmondjuk az igazat" játék, meg a beteg azért akkor még csak-csak evett valamit... Egy hét eltelte után a helyzet persze rosszabbodott, s most csütörtökön ismét megpróbálkoztunk a vårdintyg-vel. Kiváncsi vagyok, elfogadták-e...
Köszönöm a válaszodat előre is: Orsi
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.06.21. 20:21:06
A ¨vårdintygot már az orvos írja, amikor már látta a betegt. Nézz meg egy ilyen nyomtatványt, anamnézis psychés szomatikus vizsgálat stb. is van rajta. A vizsgálat nélkül.. csak Polishandräkningre szól. Érdemes ilyen nyomtatványt is beszerezni. www. sos.se oldalárol ezek letölthetők. Amit a rendőrségnek faxolsz, azon szerepelnie kell hogy honnan és hova és meg kell jelölni, hogy melyik, a jogszabályban előirt esetről van szó a 4-ből. A Biróság első körben 4 hónapot szokott megítélni, amikmor ezután kér az ember hosszabbitást akkor láttam már 6 hónapot. Az ügyvéd, meg a szakértő kimegy a beteghez, de a Biroság nem. Ha nem tud menni, akkor nyilván az ügyvéd képviseli. Néha nem is akar jönni a beteg. A terapleg nő sima vardintyg volt, vagy konvertering? Továbbra is azt ajánlom hogy menjetek végig a Karolinska által készített oktató filmen. vardintyg.ki.se és vtessétek meg a képen is látható könyvet, amit minden évben kiadnak. Emellet minden osztályon kell legyen mindig azévi Författnings handbok. Ebben is mindent megtalálsz.
Orsi 2008.06.21. 20:42:01
Köszönöm a gyors választ.
*én is úgy gondoltam, hogy az orvosnak látnia kell hozzá a beteget, hogy a vårdintygét megírja. Ezért nem értettem, hogy miképp tudná bárki is egy telefonnal elintézni, hogy bárkit is bevigyen a rendőr... (Ha jól értem, ahhoz már készen kell lennie a vårdintygnek, tehát nem csak "bemondás alapján" viszi el a rendőr. Vagy valamit megint félreértettem?)
A tetraplég beteg az igazát keresve jött be egy hozzátartozóval (báty, aki szintén tisztában volt vele, hogy az öccsével gond van)az előző napi hembesök után. Tehát sima vårdintyg volt, nem konvertering. Én akkor nem láttam más megoldást --maradni nem akart, gyógyszert nem fogadott el, s egyértelműen paranoid volt a feleségre -- bár nem jelentette ki, hogy Ő mérgezné, azért nem eszik... Másodszor meg a belgyógyászatról kértek konzíliumot hozzá. Ott "csak" a megkért koponya CT csinálták meg, s közben észlelték, hogy már semmit sem eszik, s kicsit furcsákat beszél...
Mi majd ősszel megyünk arra a tanfolyamra, amiről írtál -- addigra átrágom tán magam ezen is. Vagy hát akkor mindenképpen...
*én is úgy gondoltam, hogy az orvosnak látnia kell hozzá a beteget, hogy a vårdintygét megírja. Ezért nem értettem, hogy miképp tudná bárki is egy telefonnal elintézni, hogy bárkit is bevigyen a rendőr... (Ha jól értem, ahhoz már készen kell lennie a vårdintygnek, tehát nem csak "bemondás alapján" viszi el a rendőr. Vagy valamit megint félreértettem?)
A tetraplég beteg az igazát keresve jött be egy hozzátartozóval (báty, aki szintén tisztában volt vele, hogy az öccsével gond van)az előző napi hembesök után. Tehát sima vårdintyg volt, nem konvertering. Én akkor nem láttam más megoldást --maradni nem akart, gyógyszert nem fogadott el, s egyértelműen paranoid volt a feleségre -- bár nem jelentette ki, hogy Ő mérgezné, azért nem eszik... Másodszor meg a belgyógyászatról kértek konzíliumot hozzá. Ott "csak" a megkért koponya CT csinálták meg, s közben észlelték, hogy már semmit sem eszik, s kicsit furcsákat beszél...
Mi majd ősszel megyünk arra a tanfolyamra, amiről írtál -- addigra átrágom tán magam ezen is. Vagy hát akkor mindenképpen...
szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2008.06.21. 20:49:49
Nem. A rendőrség beviheti csak egy elfaxolt Polishandrakning alapjan is, anélkül, hogy látta volna orvos. Ezután következik az orvos általi megitélés, szükség esetén Vardintyg megirása. A masik eset, amikmor pl, egy LPT-s beteg pl nemjön vissza a kimenőjéről. Ha valamilyen jelzés jön egy betegről, hogy öngyilkos akar lenni, vagy zavart, nyugtalan, furcsa stb. akkor a háziorvos szokta beküldetni a psychiátriára, vagy magához. Ha ismert és gondozott beteg, akkor a psychiátria szokott intézkedni, hogy hozzák be. Ha van rá mód, akkor kimegy egy orvos, megy egy nővér hembesökre, de nem kötelező. Mi a ki a franc akarja ezt bevállalni. Na mindegy szoval orvos nélkül hozhatja a rendőr.
Orsi 2008.06.21. 21:02:30
Aha... Nagynehezen leesett a húszfilléres. (És ledöbbentett -- ez tényleg érdekes lehetőség a rosszakaróknak...)
sa 2008.06.24. 22:55:50
"Kényszergyógykezelés a kényszerintézkedések közé tartozik. Lényege a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása, jogerős ítélet nélkül."
Megalázó, embertelen eljárás. Egy pszichotikus beteg ember nem jobban veszélyes mint bárki más. Amikor kórházba kerül többnyire sem neki, sem a családnak nincs tudomása erről az eljárásról. Úgy végzik el, hogy a beteget a család tudta nélkül bíróság elé idézik, akkor amikor éppen lehozzák a pszichózisról, alig tud magáról. Mégis ebben az állapotban kell a biróság elé állnia.
Az ítélet után az orvosok és a bíróság kezében van, úgy hogy nem követett el senki ellen semmit, csak beteg lett.
Megalázó, embertelen eljárás. Egy pszichotikus beteg ember nem jobban veszélyes mint bárki más. Amikor kórházba kerül többnyire sem neki, sem a családnak nincs tudomása erről az eljárásról. Úgy végzik el, hogy a beteget a család tudta nélkül bíróság elé idézik, akkor amikor éppen lehozzák a pszichózisról, alig tud magáról. Mégis ebben az állapotban kell a biróság elé állnia.
Az ítélet után az orvosok és a bíróság kezében van, úgy hogy nem követett el senki ellen semmit, csak beteg lett.
szil5 2008.06.25. 07:48:44
Ez igy nem igaz. Mindig mnidnen a beteg érdekében történik. Sok betegség vezető tünete, hogy mindenki látja, hogy a betgegnek külső segitségre van szüksége, csak éppen ő nem a betegségéből kifolyólag. Kezelés nélkül, bizonyos állapotokba bele is halhat. A család mindig be van vonva. Az osztályos müködés rendjébe bele van foglalva, hogy 24 órán belül fel kell vennni acsaláddal a kapcsolatot. Végig aktiv részesei a kezelésnek. Bármelyik orvosi beszélgetésben a beteggel részvehetnek, sőt a birosági tárgyaláson is. Nemcsak passziv részvevőként, hanem meg is hallgatják a családot. Szóval embertelenségről szó sincs. És itt igenis jogerős birói döntésről van szó. Ha a Birposág nem kerül a képbe, akkor az max. egy hónap, ha hosszabitásnra van szükség, akkor már mindenképpen jön a biroság. lehet, hogy furcsa, de utólag mikor már jól vannak, be szokták látni, legtöbbször, hogy erre szükség volt. És ugye 24 órán belül a betegjogi képviseltenek is jelnteni kell akényszerkezelést és onnan is azonnal jönnek a jogvédők.
szil5 2008.06.25. 08:19:45
Meg csak annyit kiegesziteskent, hogy csak akkor erthetö meg a kenzszerkezeles szabäLyozasa, ha az evvel akpcsolatban irt összes reszen vegig ragod magad. Kesöbbi röszben irok a birosagi targyalasrol. Nagyon is szigoruan van szbalyozva es nagyon sok ember közös döntese egy ilyen kezeles. Es ami a lenyeg INDOKOLATLAN KENYSZERKEZELES EGY ORVOSNAK SEM ERDEKE.