Nyáron amikor megtudtam, hogy Leonard Cohen Pesten fog koncertezni, azonnal tudtam, hogy repülök haza.
Mondanán, hogy nekem ő a "NAGY Ő" de sajnos ezt a kifejezést eléggé lejáratták bizonyos kereskedelmi csatornák, de tulajdonképpen ez nem is fontos most.
Szombaton Wizzair-re pattantam és irány haza. Másfél napom volt a napfényes Szegeden, édes semmittevésben.
Találkoztam ugyan evvel-avval, de csak elkeseredtem a sok panasz hallatán.
Szabolcsnak igaza lesz abban, amit a "szavazás lezárása" posztban írt, mármint hogy nem biztos, hogy marad még kolléga otthon, akihez hazamehetnénk gyógyíttatni magunkat.
Azt hallottam meg nem erősített, de eléggé tűz közeli forrásból hogy a neurológiai klinikáról 5 szakorvos megy el külföldre.

Hétfőn délután felvonatoztam Pestre (megjegyzem a vonat jegy drágább volt, mint a Budapest-Stockholm repjegyem, igaz flancoltam és intercity 1. osztályon utaztam, de akkor is)
Egy szintén Cohen rajongó barátnőm várt Zuglóban, majd megpróbáltuk megközelíteni az arénát. Nem gondoltam volna, hogy ennyi ember ismeri és kíváncsi Leonard Cohenre. Az is igaz, hogy inkább az én korosztályom képviseltette magát, de azért voltak szép számmal fiatalok is.
Az Aréna telve volt, ez 10000 embert jelent.
A koncert maga volt a csoda...
Pontosan kezdtek, semmi cirkusz, semmi felhajtás, ripacskodás. Egyszerű elegáns öltözet.
Cohen a megszokott kalapban, amit mindig levett és a mellére helyezett, ha valamelyik zenésztársa szólózott. Finoman diszkréten adta meg a tisztelet, de volt is miért. A legjobbakkal vette körbe magát.
Hogy mennyire volt megtervezve a vége, az a sok ráadás nem tudom, de az biztos, hogy 10000 ember érezte úgy, hogy ez csak neki szól. A 3. órában állva csendben hallgatta mindenki, csak számok között tört ki a vastaps.
74 évesen 3 órán keresztül szinte szünet nélkül énekelni ilyen hőfokon! Szinte hihetetlen.
Szűk 3 hónap alatt 41 koncertet ad, ez a budapesti volt a sorban a 32.-ik július 1. óta.
Olyannyira a hatása alá kerültem, hogy hazafelé még félni is elfelejtettem a repülőn, pedig szoktam.
Felírna nekem valaki úgy svédesen a FaR (fysiskt aktivitet på recept) mintájára.
Leonard Cohen koncertet receptre? Nem sokat, csak egyet minden repülés előtt, hogy ne féljek.

Aki ismeri és szereti az azért, aki nem ismeri az meg azért hallgasson kicsit bele!
Találtam a mostani turnéjáról (igaz nem a pesti) elég jó minőségű felvételeket.

Ezen a felvételen pedig bemutatkozik a csapat

www.leonardcohensite.com
www.leonardcohenfiles.com
www.sharonrobinsonmusic.com
www.dinosoldo.com
www.thewebbsisters.com
www.rafaelgayol.com
www.roscoebeck.com
www.straightaheadrecords.com/sound/artists/larsen­­_ford.html
www.myspace.com/maodeoro

A bejegyzés trackback címe:

https://psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr51356586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiduj 2009.09.05. 20:07:26

Gondolatok az élet szép pillanatairól

2009. április 26.-én reggel a férjem azzal a kérdéssel ébresztett, hogy: "Mit fogsz csinálni 2009. augusztus 31.-én?

Ezen, -az akkor még nagyon távolinak tűnő- napon este olyan katartikus élményben volt részem, mint még életemben soha. Talán a gyermekem születése, fogantatása ilyen félelmetesen lélekemelő.
Próbálnék pontosan, kifejezően fogalmazni, és olyan sokan megírták ezt már előttem, hogy nem akarok mások ismétlésébe bocsátkozni. Mégis félek, hogy ez lesz a végeredmény, hiszen eddig kivétel nélkül (és ez nem kevés!!) minden "kritika", beszámoló, tudósítás csak mint valami megfejthetetlen varázslatot boncolgatta.
Elgondolkodtam, vajon hány millió ember részesülhetett -így vagy úgy- ebben a kegyelmi állapotban.
Sok minden eszembe jutott: ki ez az ember, aki így, ilyen tisztán őszintén, szinte hipnotikus állapotba tudja hozni emberek tízezreit, millióit?
Mi ez a végtelen bölcsesség, fanyar humor, kópés csillogás a 75 éves szemekben, mi ez a végtelen alázat és szerénység? A zenéről, a költészetéről nem is beszélve....
Hihetetlenül erős volt az ITT ÉS MOST pillanata. A teljes feloldódás a hangokban, a hangjában.
Az ember azt hihette, hogy a paradicsomban van.
Tudom, talán túlfűtött, szubjektív, rajongó ez az
írás. De azért legyen ez bocsánatos bűn.
Köszönet a "megnevezhetetlennek" hogy ott lehettem. Köszönet a barátnőmnek, aki villám gyorsasággal rohant jegyet venni.
És köszönet azért, mert van zene a világban, és vannak vannak olyan emberek, akik teljes valójukkal zenélnek.Ha még össze is talákoznak!
Szóval itt ülök, 5 nappal a koncert után, bódulatban,eltelve gyönyörűséggel, Leonard Cohen hatása alatt.Azt mondta Cohen a koncerten, hogy mindent oda akar nekünk adni, mert többé nem találkozunk. Mindent megkaptam, amit ő adhatott.

Ildi! Javaslom, vedd fel a terápiáid közé az urat szorongásoldó, kedélyjavító és antidepresszáns panaszokra!

szil5 · http://psycho.blog.hu/ 2009.09.05. 20:25:17

@tiduj:
ALÁZAT
Na ez ami áthatotta az egész koncertet.
Ritkán tálkozik az ember ilyen tökéletességgel mint amit ott átéltünk, de mégis talán ez volt az ami a legerősebben sugárzott belőle.
Na ezt kellene megtanulnia az embreknek. Akkor talán nem rogynának össze a kicsinyes problémáiktól.

Ököl 2009.09.07. 22:21:06

5 neurológus???
bizonyos forrásból én meg olyanokat hallok a szegedi pszich klinikáról, hogy:
a rezidensek reggel megérkeznek, teszik a dolgukat, egymást kisegítik. Felmerül egy kérdés, irány a szgép! Az internet a konzultánsuk, délután van egy megbeszélés a proffal. Rajta kívül még egy szakorvos dolgozik, aki kutat. Tiszta autodidakta pszichiátria.
Persze biztos nincs is így :(
süti beállítások módosítása