hát cél nélkül, építő kritika nélkül, kilátások nélkül, stb és mindez még megfejelve a pszichés immunitás teljes hiányával. a multkor csak kummogtak, amikor ebéd közben az iskolarendszerről besélgettünk. montam, nekem is volt jópár egyesem az ellenőrzőben, oszt mégis itt vagyok. dehát - jött a válasz - a gyerek meg az integritása, meg hogy igenis duktig. montam, oké, lehet nagggyon duktig egész suli alatt, csak aztán amikor kikerül a válsággal és munkanélküliséggel megvert kapitalista alkalmazói körbe, az életbe, a szabadversenybe, akkor borul meg mint a csumaszatyor amikor először szembesítik azzal, hogy hát mégse olyan duktig. oszt akkor pszichiátria. ellenben ha gyerekkorában beszed néhány nem-megfelelt-et de ott van mögötte a család, aki megápolgatja a lelkét, akkor idejekorán megtanulja, hogy jaj, a világ bizony néha kegyetlen és néha vannak kudarcok. Nem lehet minden fiatal mellé personlig assistens-t rakni, hogy megovja és terelgesse. ja ja, monták, hát ez igy télleg igaz. aha. az.

Evergo kommentjén jókat nevettem, mert rengeteg hasonló sztori eszembe jutott! Huhh ide lehet, most egy kisregényt fogok írni, de mindegy!
No: Igen ez a duktig, duktig, duktig, duktig hányásig hangoztatott dolog a fiataloknál, és én már párszor itt a munkahelyemen is szóvá tettem, hogy nem értem azt, hogy miért kell, a szart is mézzel kenegetni??Egy gyors példa: UKM (Ung Kultur Möts) fesztiválunk volt 2 héttel ezelőtt. Nem tudom hallottatok e róla ez ilyen fitaloknak tehetségkutató verseny (amit persze svéd barátaink nem versenyként aposztrofálnak, mert akkor azzal megbánthatnák a gyereket), de az, mert 3 forduls van egy helyi, egy régiós meg egy országos fordulója! A helyin voltam és bizony voltak olyan tánc és ének produkciók, amiket egy csapat baromfi elé nem tártam volna, nemhogy emberek elé, de ennek ellenére a zsűri mindenkinek 1000-el tolta, hogy mennyire wooow, meg hűűdee coool stb...Az egyik szünetben odamentem a főnökasszonyomhoz és megkérdeztem tőle, hogy ezt miért kell, amikor tisztán hallható volt, hogy a 15 éves kiscsaj szar volt, hamis volt, mint a bűn stb....A válasz a következő volt: Hát azért, hogy ne vegyük el a kedvét...Ugyanez volt a válasz arra, is, hogy miért nincs nyilvánosan kihirdetve ki megy tovább, és ki nem! Rendben van az, hogy ha mondjuk ez a verseny 6-7 éves korosztályosoknak lett volna, nem hirdetünk eredményt...De egy tinédzser igenis legyen tisztában azzal, hogy ha valamit csinál és az nem jó, akkor tudja meg! El lehet mindent mondani finom kritikával is, de ez sincs meg....
Nekem is voltak olyan helyzetek az eddigi életemben, amikor bizony a helyrepofozó elégtelen tett helyre évekkel később! Gimnáziumban 12. félévkor megrántottak matekból (hozzáteszem a matematika soha nem volt az erősségem és a gimi ahova jártam az ország egyik legerősebbje volt reál szinten), a cerka félévkor fejmosás volt az érettségimet 4-esre abszováltam és az egyetemen az összes matek és statisztika tárgyam 4-5-el lett meg, mert tudtam, hogy jobban oda kell figyelni órán meg lehet kicsit többet kell tanulni rá! Ilyen egyszerű!!
Egy másik észrevétel a fitalok mentális állapotát illetően: Nagyon nagy Svédországban a válások aránya, és szerintem ez is nagyban közrejászik a magas öngyilkossági számokban! A svéd szülők, ha nem élnek együtt amikor Náluk van a gyerek nem figyelnek oda igazán a gyerekre, csak azzal vannak elfoglalva, hogy adjunk meg Neki mindent, de hogy valójában a gyerek hogy érzi magát az nagy ívben le van tojva...Nincs még gyerekem, de véleményem szerint nem egy hímestojásként kell bánni egy gyerekkel, és igenis ha kell, egy szülőnek, tanárnak kutya kötelessége megmondani, hogy fiam/lányom ez így nem megy...Máshogy soha nem fogja megtanulni, és ahogy evergo mondta soha nem lesz így felkészítve a gyerek arra, hogy bizony az iskola után egy (Hofit idézve) "piacorientált" világban nem a jatteduktiget szajkozó emberek fognak téged alkalmazni!
Szomorú, hogy itt Oskarshamnban 7 hónap alatt amióta itt vagyok 3 14-16 éves gyerek lett öngyilkos, és ebből kettőről lövésük sincs, hogy miért tehette, néha úgy érzem, hogy ebben az országban bizony legbelül legalább annyira komoly gondok vannak, mint amennyire kívül virágzik!

@TUNYA:
Válások. Már önmagában is nehéz helyzet elé állitja a gyereket. Ami itt még hab a tortán az a " közös gyerekfelügyelet"., amit itt véresen komolyan vesznek. (Irok erről majd egy posztot is, egy saját tapasztalattal kapcsolatban.) Ez azt jelenti, hogy a gyereknek két hétig az anyjuknál két hétig az apjuknál kell laknia.
Ez a válások 95 %-nál így van kb. A kurátoraink szerint valami nagyon nagy gazságot kell elkövetnie az egyik félnek, hogy ne igy legyen. Nem számit az sem, ha a gyerek kéthetente több száz kilométert utazik.
Gyakorlatilag sehol nem tud gyökeret ereszteni. Két lakás,két szoba,vagy két sarok, két iskola, két csapat osztálytárs és haver. A kedvenc cuccokból is kettő kell. Tiszta tudathasadás.
Nemrégiben láttam egy dokumentum filmet, ahol az ilyen éldetre kényszeritett gyerekeket kérdezték meg. Hát a legtöbbje nem tartotta jónak. A lelki biztonság érzethez és psychés stabilitáshoz gyökerek kellenek. És egy szoba ami az enyém, mert igy tarthatom meg a sokat emlegetett integritásomat. Én nem tudom ezt magamévá tenni. Valószinúleg túl későn jöttem ki Svédországba, hogy ezt elfogadjam. Nem állok sem az anyák, sem az apák pártján. Ott, annál lakjon a gyerek, ahol objektive és subjective is legjobb neki. Lehet ez az apa is. Lényag, hogy jó kapcsolatot kell fentartani a masik szülövel. Szóval én ebben a kérdésben nagyon maradi vagyok. Néha finoman megkérdeztem fiatal anyákat, akik lángoltak a gyülölettől az exük felé, de szó nélkül elfogadják ezt a kettősséget. Probáltam kérdezni fimonam milyen érzés, hpgy el kell emgedje az apjához minden hónapban két hétre. Legtöbbször megkönyebbülésként élik meg, van két szabad hetük, nem kell oviba menni a gyerekekék, ki lehet menni szorakázni a vérosba a haverokkal. Szóval nagyon frankó. Ha gyerek lennék én bizony nem szeretném, ha az anyámnak a rendszeres bulizás lenne fontosabb. Lehet hogy itt is sok gyerek van evvel igy.

Hát tudod Ildi, akkor minek nekik gyerek. Mellesleg agyonhangoztatják a gyerek jogát, mihez is? sokmindenhez. csak ahhoz nem hogy gyerek lehessen. néha látok anyukákat, akik ugyanolyan divat szerint nyomják mint a saját lányuk, nem tudnak a korukkal öregedni (nem kell vénasszonynak kinézni, de ne is akarjon huszonévesnek negyven fölött), jószerivel konkurálnak a saját gyerekükkel. Én nem tudom, de a gyökértelenség nagyon nagy baj itt, nemzetileg is. baromi ambivalens vagyok, egyrészről agyonhangoztatják a történelmüket meg a teljesítményeiket, másrészről meg akár a himnuszukat megkérdőjelezik, ha arról van szó hogy nehogy konfliktusba kerüljenek a bevándorlókkal. hm.
tunya: abszolut jól látod a dolgokat - nézd meg a tehetségkutató versenyüket. és nézd meg az angolt. Simon Cowell úgy belemondja az arcába valakinek ha tehetségtelen, hogy ihaj, míg itt valami mókusnak, aki énekelgetni kezdett a zsüri előtt, aszonta a zsűritag, aki lenyomta a gombot hogy hagyja már abba, hogy hm hm igen igen, talán túl hamar nyomtam le a gombot, mer a végére azé nem lett rossz. hát tudod. nincs verseny. nincs versenyszellem. mert úgyis megkapja az államtól ami kell. és sajna egyreközelebb vagyunk ahhoz, hogy az állami pénz (mert erről van szó) elfogy, és akkor lesz sírás rívás meg felháborodás. sajna.

Evergo, kérdezed,hogy mihez is van joga a gyereknek... Sajnos mindenhez!
Mint gondolom Ti is tudjátok, Svédország az egyetlen, ahol "tilos a gyereknevelés".
Törvényileg kimondták, hogy a gyerekeket nem lehet csesztetni, nem szabad semmiért rájuk szólni,ne adj isten kissé emeltebb hangon fegyelmezni őket. Mindent szépen meg kell beszélni velük. Ez talán megy egy darabig,de akinek van gyereke,az tudja,hogy ez nem jön be mindig.
A minap nem tudtam leparkolni, mert két ADHD palánta állt meg az autó mögött a parkolóhelyemen,és csak néztek ki a fejükből.
Még véletlenül se mentek volna arrébb. Én ugye nem szólhatok, mert azonnal rendőrt hívnak, a nagymama aki velük volt csak várt,hogy majd a két tüncike arrébb megy. /végül én mentem arrébb/

A szomszédoktól megtudtam,hogy kb 20 éves a törvény. Ez látszik a beteg fiatalokon is. Ők is legtöbben a 20-25 éves korosztályból vannak. Aztán persze a belőlük érkező gyerekek. Dolgozni sajnos nem tudnak,mert az fárasztó. Csak a környékemen lakik kb 6-8 olyan fiatal,akik huszonévesek, egész nap tv-játékoznak,éjjel buliznak és kapják az államtól a lakást meg a segélyt. Na, persze gyereket tudnak csinálni! A szomszédom kislánya is nevelőcsaládnál lakik. Időnként elhozzák megmutatni,oszt annyi. Valóban gyökértelenek.
Az idősebbek,akikkel beszélek,szintén nem nézik jó szemmel ezeket a változásokat. De ez van.
Bocs,hogy hoszú voltam, de engem is nagyon bosszant ez az egész!