Amióta Skandináviában élünk, mindig esett az eső és fáztunk Midsommar-kor.
Tegnap éjjel erre sikerült még rátennni kicsit, de azért megérte.
Nemsokan mondhatják el, hogy az Inari tavon egy hajón ünnepelték  a nyár leghosszabb napját.

Ennek ugyan ezen a "magasságon" már  nincs is jelentősége,nyáron  ugyanis  66 napig egyáltalán  nem megy le a nap.
Sajnos felhős volt az ég, így sajnos éjszakai napsütésben nem volt részünk. (előtte-utána persze igen)


Inari falu turista irodájában futottunk bele a hirdetésbe, hogy este, zenés hajókázás lesz a tavon.(24 Euro/felnőtt, 12/ gyerek).
Este 10-kkor vágtunk bele az éjszakába. A zene kicsit nehezen jött össze, mert a gitáros erősitője, még a kikötőben zárlatos lett és kiégett. Igy aztán erősités híjján hol ide vonult gitározni és énekelni, hol oda. Fogyott a sör rendesen a hajón, a hideg ellenére a fedélzeten ropták a táncot.

 

A hajó Ukko szigetén kikötött, ahol jónéhány falépcsőn fel lehetett menni a szikla csúcsára.

Úgy éreztük  tényleg a világ tetején állunk. A sziget valamikor ősi lapp áldozóhely volt.
Éjjel fél 1-re értünk vissza a partra. A fiatalokat ágyba nyomtuk, majd még leautóztunk Ivalóba, ott ugyanis a reptér előtt lehet egy kis internethez jutni.

(Most éppen az Oulu-i egyetem előtt parkolunk és netezünk kicsit.)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://psycho.blog.hu/api/trackback/id/tr551197977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása