hát szó mi szó, így van ez: kevés beteg, sok adminisztráció és azért az egy kicsit luxus hogy az ember nap nap után bent maradjon dokumentálni mert munkaidőben nem lehet dolgozni. főnököm persze aszongya h ne maradjak ám bent, de hát akkor mikor? egyik kolleganőm multkor a megbeszélésen kikelt magából hogy az azért felháborító, hogy mi scak épp kirohanunk egy rohad kávéért két beteg között, mert túl vagyunk bokázva, addig a mindenféle terapeuták meg nővérek és ápolók eléggé sok hiátussal a naptárjukban dolgoznak, noch dazu még arra is ráérnek hogy napi kétszer fél órát jólesően kávézzanak és csevegjenek. mellesleg az eredetileg 7.5 állást is 3.5-en látjuk el. meghirdetik ugyan a többit, de nem jön a kutya se. marad a möte, meg behandlingskonferens, nappali háttérügyelet meg minden egyéb marhaság, és mellette csodálkozik az ember hogy az öppenvárdon heti 7-8 beteggel tud csak találkozni (mert a nappali háttérügyelet idejére nem bokázunk beteget kivizsgálásra meg ilyenek, micsoda minőség lenne ha egy beszélgetés alkalmával 5x hivnának telefonon, vagy épp az első 10 perc után bocsika, de most mennem kell mert akut beteget hoztak az ügyeletre, maj találkozunk mittoménmikor - és faképnél hagyni a beteget, aki talán 3 hónapot várt a találkozásra és a kivizsgálásra - nos ilyet én nem vagyok hajlandó csinálni).

Miközben nincs hozzáférhető munaterapeutánk ,tartunk valakit ilyen alapképzettséggel, aki továbbképezte magát "bild terapeutának".
Teleljesen izoláltan dolgozik, a kutya nem tudja megmondani milyen hosszan foglalkozik egy beteggel és ér-e el valamlyen javulást. Évekig tartó terapiákat csinál. Én 2.5 és fél éve vagyok itt, azóta nem tudok róla, hogy új beteget fogadott volna. Jó sokba kerül a felszerelés amit elhasznál. 50 %-ban dolgozok, az heti 20 óra. Hetente 2 két betegtalálkozása van, a többi állítása szerint adminisztrátió.
Múltkor küldtem egy beutalót, amire azt a választ kaptam, hogy 2 év múlva van ideje először találkozni a beteggel és akkor majd eldönti, hogy vállalja-e. Hát a jó k...a életbe! A maradék 50%-re meg persze nem kapunk senkit.
Kérdem én, ha már annyira spórolni kell, mi francért nenm rúgják ki, hogy a lába se érje a földet?
Én adjak régi szar gyógyszert a betegeknek, amitől olyanok lesznek mint a zombik, közben ilyen luxus nagyságosasszonyokat fizetünk.
Nem tudom kinek a kije és miért nem mernek hozzányúlni, de az biztos, hogy ő tabu.
Engem ki kérdez meg, hogy melyik beteget vállalom és melyiket nem? Majd én is elkezdek válogatni.
Én hülye, nyáron két alatt csináltam 30 óra övertidet, csak úgy grattis. A nővérek ugye dolgozhatnak felxben, orvos az nem. Pénz ővertidre nincs, de kérésük szerint ne is írjam be, mert akkor kifutok az EU által megengedett túlmunkából és akkor esetlek ha majd mégis kellek ügyeletre, akkkor mi lesz?
Na ez mostanában nem gond itt, mármint a túl sok ügyelet. Odaadták az egész hónapot két bérorvosnak. Az első 18 napban ugyanaz az orvos lesz a bakjour éjjel-nappal megállás nélkül, a maradék 12 napban a másik. Hülyére fogják magukat keresni az nenm vitás. De mi van a sokat emlegetett biztonságos betegellátással?
Nem szereném , ha rólam kellene döntenie a 18. naphoz közeledve. Agya sem lesz már addigra.
Mindemelett teljesen tapasztalatlan AT-k ügyelik a primert. Ők azok akikkel találkozik a beteg először,ővék az első döntés.
Ma az egy hónapja az osztályon dolgozó AT läkare megkérdezte tőlem, hogy a Zyprexa az ugye egy szorongásoldó gyógyszer?
Ezért otthon harmadévben a gyógyszertan vizsgán úgy repültem volna, mint a sas madár, nem hogy eljussak a rezidens képzésig ilyen hiányos tudással.
A legszebb az egészben, hogy psychiáter akar lenni az árvám. Szokott ügyelni is bent Örebroban.
Bele sem merek gondolni, miket csinálhat. Szegény betegek! Az egészs megye területéről beutaznak, vagy viszi őket a rendőr egy ilyen szinvonalú ellátásért.
Szóval kurva pipa vagyok időnként. Iszonyatosan szépen elő tudják adni, az iszonyatosan szar minőségű ellátást.
Ennyit a közérzetemről, meg a munkakörülményeimről.
Igen ma megint jó napom volt.