Az egyik kommentjében Attila javasolta, hogy tegyek fel pár képet a karlskogai temetőről, kapcsolodva a temetési  témához.
Evvel megkezdem Karlskoga és környéke látványosságainak bemutatását is.
Egy kis történelem:
Az első temető a Gamlakyrkogården, az 1586-ban épült Karlskoga Kyrka (templom) körül alakult ki. A jelenlegi városközpontban található.
A 1900-as évek elejére már szükség volt azonban egy újabb temetőre. Ennek helyét O. F. Holmsten az akkori megyei főkertész a Rävåsen dombon jelölte ki. (Ez a domb jelenleg is egy kedvelt kiránduló hely a város közepén, gyalogösvényekkel és kerékpárutakkal átszőtt erdős terület, mely északfelé a Nobelstadion-ig  nyúlik)
A Skogskyrkogården megnyitója 1908-ban volt. Észak-Europa legszebb temetőjeként tartják nyilván. Nagy része  egy völgykatlanban helyezkedik el, teraszosan elrendezve, óriásfenyők között. (ennél-fogva elég nehéz fényképezni. Higgyétek el, élőben sokkal szebb minden képnél.) A legalsó és legfelső pontja között 25 m a szintkülönbség.
Egy másik érdekessége, hogy az északi oldalánál a temetőn kívül egy cirkuszi ló, Menelik  van eltemetve.
Ennek a története a következő:
Baptista Schreiber (1886-1956) cirkuszigazgató és művész 1929 őszén telepedett le Karlskogában férjével és sógorával Chuy és Manu Mijares-sel. Állandó cirkuszt alapítottak a városban.
A cirkusz néhány lovát rejtélyes körülmények között megmérgezték, így igen nehéz helyztbe kerültek. Az eset az angol sajtóban is nagy nyilvánosságot kapott. A segítség  is onnan jött. Alexandra királynő bizalmasa lord Lonsdale jótékonysági gyüjtést szervezett a cirkusz számára. Így  jutottak hozzá egy hófehér arab telivérhez. Ez ló- Menelik - lett Baptista kedvence.
A fivérek a kötéltáncos produkciójukkal és Baptista a lovas számával, a hófehér  Menelikkel, beírta magát  Svédország  cirkusztörténetébe.
Emlékére egy lovas szobrot is állítottak a város egyik körforgalmában. (Magunk között szólva szörnyű ronda).
1945-ben nyitották meg a 3. temetőt az Östrokyrkogårdent amit 1970-ben bővítettek.

 

 

Képek lentebb (keverve tavaly nyárról és mostanról) katt!








































és egy kisfilm a skogskyrkogårdenről.

Azért, hogy valami személyes is legyen ebben a kis beszámolóban.
Azon pár alkalommal amikor ott jártunk, főleg vendégekkel, mindig zárva találtuk a kápolnát. Egy alkalommal Alexandrát kértem meg szaladjon oda és nézze meg nyitva van-e az ajtó. Hát az nyitva volt, de bizony a riasztó is be volt élesítve. Szerintem egész Karlskoga hallotta a vijjogást ami csak igen sokára állt le. Szegény kislány halálra rémült. Jobbnak láttuk megvárni a Securitas embereit és elmesélni nekik, mi is történt. Az utolsó képen látható autók ennek köszönhetően állnak a kápolna előtt. Nagyon udvariasak voltak, ellenőrzés után bezárták a  kápolnát. Biztos, ami biztos azért  felirták az adatainkat. Szóval most már nyilván vagyunk tartva.