Bocsi, de már megint. Nem kommentálom, cak a tényeket írom.

Első találkozásom egy beteggel .Előzőleg másik orvos(ok)hoz járt, de most már ugye csak mi vagyunk.
Elvált nő, született 1973-ban. 7 éves gyerek, közös gyerekfelügyelet, ami elfogadhatóan működik, csak kisebb konfliktusai vannak a volt férjjel
Utolsó orvostalálkozás tavaly novenberben. Akkor a TP meghosszabbítva március 31.-ig. Betegállomány  kezdete 2003!!!!
Diagnozis : enyhe depressziv episod. 1 éve telejsen gyógyszermentes.
Két éves kapcsolat egy munkaterapeutaval. Másfél éve gyógytornászhoz jár "kroppskännedom" csoportba.( ez olyan tanuljuk meg  érezni a testünket foglalkozás).
Tegnap kezdödött meg a rehabilitátiója a biztósító és a munkaközvetitő koprodukciójában.
Könnyekkel  küzködve meséli, hogy milyen boldog, mert tegnap is és ma is sikerült teljesíteni e az előirt 2 órás irodai papirmunkát. Szeretne visszamenni dolgozni, csakhát ennyi idő után ez nagyon nehéz. ( és milyen igaza van!)
Saját tolmácsálásában abba betegedett  bele, hogy a munkahelye ( telefonos ügyfélszolgálat)nagyon stresszes volt. Állandóan csörgött a telefon,az ügyfelek kötöszködtek, a fönökségtől meg nem kapott semmilyen segítséget.

A hiba az én készülékemben van, ha megint villognak a kérdőjelek? 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.